Közben ma meglátogattam legfiatalabb nővéremék leendő telkét Tatán(csak néhány napja tudtam meg, hogy vettek egyet), és látva a hatalmas területet, rögtön megjelent lelki szemeim előtt az a mértékű terror, amit a kertjük tervezésénél fogok alkalmazni. Már megvan a helye egy 4-5 tőből álló kivilugasnak,lesz káki, néhány egyéb rezisztens gyümölcsfa, a rajtam elhatalmasodott fügemániámnak is lesz hely, ide is 12-15 különböző fajtát tervezek. A füge szempontjából nem a legoptimálisabb a terület, de nem is lehet olyan rossz, mivel a környezete már elég lapos, 110-120 m tszfm. síkság, a Kisalföld része, addig ez egy 18-20 m.-es kiemelkedő, mindez úgy, hogy csak ez az egyetlen utca emelkedik ki jobban a síkból. Mivel a nagyobb síkságokon azokon a bizonyos kritikus, hideg, derült éjszakákon a fordított hőmérsékleti rétegződéskor a hideg nagyon vékony rétegben terül szét, ezért megfigyelések szerint igen csekély szintkülönbségek esetén is a dombvidékek mikroklímakülönbségeihez hasonló különbség állhat ekkor fenn. Ezt tudjuk az M5 autópálya automata hőmérőhálózatából is. Épp ezen és a fügék leendő helyén gondolkoztam, amikor megpillantottam a szomszédban egy bokor mögött, egy fűtetlen viskó fala előtt a képen látható fiatal bokrot. Érzésem szerint nem lehet idősebb 3-4 évesnél, így fenológiai megfigyelésből származtatott mikroklíma-leírásra nem igazán alkalmas. Viszont érdekes a fajta, minden bizonnyal ugyanaz lehet, amelyiknek már feltettem a képét a Ninovargánál tett látogatásom után. Egy barnagyümölcsű fajta, első termése csak most érik, bár már kezd elérni. Levele közepesen osztott, érdes tapintású. Tehát a fajta több, mint 260 km-re is eljutott.