Dehogynem, kedves SIGAN, - pontosan értem, hogy te mit gondolsz rólam, - egy csak közöttünk a differencia, - én nem tartom rettenetesen kártékonynak, hogy azok az évek maradandó nyomokat hagytak a gondolkodásomon, és nem is akarom ezt kiheverni, - mellesleg az öszödi beszédet is valószínűleg joban értem, mint te.

Kádárt én az utolsó háromszáz év legjobb magyar politikusának tartom, aki kora igen nehéz kül és belpolitikai körülményei között adott harminc év nyugalmat és békés gyarapodást az országnak, létbiztonságot az embereknek, közbiztonságot és jogbiztonságot, esélyegyenlőséghez közeli állapotot a gyermekeknek, egészséges társadalmi mobilitást, depolitizált társadalmi környezetet, folyamatos szerves fejlődést.

Akkor tudta Magyarországot bevezetni Európába, amikor a két világrendszer közötti igen keskeny mezsgyén egyensúlyozva ez sokkal nehezebb volt, mint ma, amikor a politikusain kiépített sztrádán sem képesek ezt zökkenőmentesen megtenni.

És nyugodtan lehet rám haragudni, ezt a véleményem ezerszer átgondolva alakítottam ki, a százkilencvennyolc kivégzett ember halálának tudatában, annak ismeretében, hogy a szovjet csapatok segítségével került a hatalomba.

Ennek ellenére nem gondolom, hogy Jalta nélkül ezen az úton kellett volna fejlődni a társadalomnak, de hát ez csak fikció, a történelem meg nem tud mit kezdeni a fikciókkal, - Jalta volt és aztán lett Málta is, és ennek is meglettek a maga következményei.

Mindenesetre a földöz verhetnénk a seggünket az örömtől, ha ma is lenne akár egy (akármilyen párti) Kádárhoz fogható politikusunk, - sajnos mai utódai a cipőfűzőjét sem érik fel...

:O)))