Kevés részletes elemzés került be eddig erről a meccsről a topic-ba, ezért gondoltam bemásolok egyet máshonnét:

 

Nem tudom, ki mennyire ismeri fel az orosz játékosokat, de jól megfigyelhető volt, hogy Trefilov folyamatosan pörgette a csapatát, szinte nem játszottak végig egymás után két támadást azonos sorral. Ellenben nálunk Hajdu csak akkor nyúlt a csapathoz, amikor már feladtuk, és elküldte a kulcsjátékosokat pihenni.

Na most ez egy meccsen belül is számít, ha meg 7 napon belül a negyedik kemény meccset kell lejátszani, akkor nagyon nem mindegy, hogy 13-14, vagy 8-9 játékos fizikai erőnlétét terheled.

Szerintem ez volt a mai eredmény egyik kulcsa.

 

Tipikusan az a helyzet (nem először látunk ilyet), hogy a játékos az első félidő végén lendületben van, hiába fáradt, de a 10 perc tunyulás után már nem bír újra felpörögni, játékba kerülni. Ez most elsősorban Görbicz és Tóth játékán volt megfigyelhető a második félidő elején. És az ő játékuk nélkül a magyar csapat nem elég erős - pláne, hogy úgy kell nélkülük játszani, hogy közben a pályán vannak.

 

Szerintem ezen ment el ez a meccs.

 

A védekezésünk a 15. perctől végig jó volt, védekezésből alig kaptunk elkerülhető gólokat. Ellenben rengeteg indulásgólt kaptunk, ami a támadójátékot minősíti. Dobtunk a második félidőben 9 gólt, és a támadásainkból kaptunk kb. 7-8 indításgólt, azaz a támadójátékunk eredmlnye lényegében zéró. Hozzá kell tenni, hogy az orosz válogatott nagyon jól védekezett végig, látszik, hogy van 7-8 olyan játékosuk, aki képes a négy belső védőposzton játszani. Őket gyors lábmunkával lehet megverni, és erre a pályán lévő játékosaink közül a második félidőben senki nem volt képes.

 

 

Elkövette: Germanicus topictárs :-)