Na, beírom ide is, kicsit szakosítva ;-)

A mérkőzés során jól megfigyelhető volt, hogy Trefilov folyamatosan pörgette a csapatát, szinte nem játszottak végig egymás után két támadást azonos sorral. A széleken Marennyikova, Uszkova, Dmitrijeva és Turej kb. egyforma időt kapott, néha akár keresztoldalon is, hogy kijöjjön az azonos terhelés. Középen Andrjusina, Poltorackaja, Poljenova, Posztnova, Bliznova válthatta egymás, beállósban talán Sipilova játszott többet, Romenszkaja kevesebbet. És védekezésben is ez a hét ember szinte bármelyik belső poszton bevethető volt, cserélgettek is rendesen.

Ellenben nálunk Hajdu csak akkor nyúlt a csapathoz, amikor már feladtuk, és elküldte a kulcsjátékosokat pihenni. Ez persze nem feltétlenül a kapitány hibája: neki nincs 12 közel egyforma képességű mezőnyjátékosa, és talán nincs két közel egyforma képességű kapusa sem.

Na most ez egy meccsen belül is számít, ha meg 7 napon belül a negyedik kemény meccset kell lejátszani, akkor nagyon nem mindegy, hogy 13-14, vagy 8-9 játékos fizikai erőnlétét terheled.

Szerintem ez volt a mai eredmény egyik kulcsa.

 

Tipikusan az a helyzet (nem először látunk ilyet), hogy a játékos az első félidő végén lendületben van, hiába fáradt, de a 10 perc tunyulás után már nem bír újra felpörögni, játékba kerülni. Ez most elsősorban Görbicz és Tóth játékán volt megfigyelhető a második félidő elején. És az ő játékuk nélkül a magyar csapat nem elég erős - pláne, hogy úgy kell nélkülük játszani, hogy közben a pályán vannak. Ennek megfelelően a második félidő nagy részében nem volt semmi képe a támadójátékunknak, fogalmunk nem volt, hogy mit akarunk csinálni. Hozzá kell tenni, hogy az orosz válogatott nagyon jól védekezett végig, nagy erős játékosaik jól zárták le a teret. Őket gyors lábmunkával lehet megverni, és erre a pályán lévő játékosaink közül a második félidőben senki nem volt képes.

 

Szerintem ezen ment el ez a meccs.

 

A védekezésünk az első félidő közepétől végig jó volt, védekezésből alig kaptunk elkerülhető gólokat. Ellenben rengeteg indulásgólt kaptunk, ami a támadójátékot minősíti. Dobtunk a második félidőben 9 gólt, és a támadásainkból kaptunk kb. 7-8 indításgólt, azaz a támadójátékunk eredménye lényegében zéró. Ehhez képest még egész jól kijöttünk a végére...