Hát ja.

Ez a zenekar azért jutott fel a csúcsra, mert Harris minden döntés előtt megállt egy pillanatra és azt mondta magában, hogy a büdöskurvaistenit, akkor is én tudom, hogy mi a helyes és mindenki más bekaphatja. Ezért küldte el a picsába Di' Annot és hozta be Dickinsont és pont ezért volt jó döntés Blaze is. Nem centizte ki, hogy most akkor mennyire tudja ki énekelni a The Evil That Men Do refrénjét meg ilyenek, hanem valami azt súgta neki, hogy ez a faszi kell nekem és kész. S igaza is lett, össze sem lehet hasonlítani az utolsó dickinsonos turné dinamikáját az X-Factor turnééval...szó szerint újjászületett a zenekar és a korai évek fasza dögös punkos hozzáállása jött elő megint. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel jobb lemez lett az első Blaze-s album a FOD-nél. Azt meg ki nem szarja le, hogy nem adtak el annyi lemezt. Grunge korszak volt meg no metal, a divatarcok lekoptak, mert ne legyen kétségünk, anno a 4 estés Long Beach koncerteken is tízezrével álltak ott azok akik öt év múlva már azt sem tudták, hogy mi az a Maiden, akkor azonban kimentek mert azt volt a divat meg ott voltak a haverok.

Szal jó döntés volt Blaze és jó döntés volt Bruce visszahozatala, mert végre összegyűlt annyi vér az agyában, hogy megint meg akarta mutatni, hogy ki is ő. Mondjuk ettől függetlenül egyedül a DOD lett zseniális lemez, ami akár oda tehető a Piece Of mind vagy a Seventh Son mellé, a másik kettő csak egy tiszteséggel összerakott metal zene.