Én ezekből a finomságokból már kimaradtam egyrész életkorom miatt, másrészt a szüleim meggyőződéses balosok voltak sokáig - semmiképp nem ért volna hátrány.

Egy - talán - zsidó ember kérdezte egy vérjobbos fórumon, hogy ő magyarnak érzi magát, de zsidó származású, szeretné Magyarország felemelkedését szolgálni mert alapjában véve egyetért a szélsőjobbal. Ám nem tudja mit tenne vele a szélsőjobb. Kiszorítanák? Korlátoznák? Elüldöznék? Bizonytalan és fél.

Erre azt válaszolták neki: Képzeld el, hogy fegyveres konfliktus támad izrael és Magyarország között. Ha fegyverrel a kezedben a mi oldalunkon állsz, itt a helyed. Függetlenül attól, hogy más a vallásod, mások a szokásaid. Ha azonosulsz az érdekeinkkel és vállalod, hogy esetleg nehéz körülmények közt is kitartasz mellettünk, senki egy rossz szót nem szól hozzád, sőt a testvéreink közé számítunk. Később finomították: ha a mai helyzetben a megmaradásunkért, a valódi függetlenségünk kivívásáért teszel - úgy ahogy tudsz, akkor nem számít, hogy zsidó vagy. Érdektelen.

Sajnos a zsidóság többször úgy értékelte a helyzetét, hogy jobb a saját, magyaroktól független útját járnia. Sajnos általánosan különútra tévedtek: mi is, ők is nagyon - nagyon megszívták. Ott van Radnóti: azonosult velünk, igaz magyarnak tartom az alapján amit tudok róla. És sajnos áldozatul esett az általánosításnak amit degenerált zsidó vezetők vívtak ki a saját népüknek. (És hát a zsidó is megy a saját hülye vezetői után.) Plusz azért ott van az eltérő mentalitás: erőszakosabb - vagy agilisebb - a gazdasági életben, pozíciók megszerzésében, összezár, segíti a másik zsidót, ez mára oda fajult, hogy felülreprezentált  lett a gazdaságban, állami adminisztrációban, politikában. 1945 óta diktál és ez nem egészséges és nem természetes. Saját bőrömön tapasztaltam, komoly következményekkel - azt látom, hogy másképp, nagyon negatívan viszonyulnak hozzánk. (Nyilván nem mindenki.)