Attól, hogy ismétled magad, és attól, hogy az állítás helyett a vélelmezett indítékaimmal vitázol, az állítás nem lesz hamis.

Egyébként persze itt nem tényállításról van szó, hanem egy szerintem alapvetően pontos helyzetleírásról, narratíváról, amelnyek igazságkritériumai csak részlegesek és viszonylagosak lehetnek.

Továbbra sem látom tévhitnek, elég erre éppen ezt a rovatot felhozni, de igazából bármely magyarsággal, magyar sorssal, történelemmel kapcsolatosat (de a markánsan jobboldali sajtó egészét), és látható lesz, hogy a reális és pozitív és konkrét nemzetfelfogás helyét többnyire valamilyen zsidósággal kapcsolatos összehasonlítás, irritáció, balvélelem, összeesküvéselmélet és efféle tölti ki.

Ez egyszerű statisztikai kérdés, és ilyenformán eldönthető, más  dolog az, hogy ennek mi a mélyebb magyarázata. Ez sem nagyon rejtélyes dolog, sokan nagyon széles kötben és nagyon alaposan megtárgyalták, ajánlom például Gyurgyák János ("árja" és alapvetően konzervatív) történész enciklopédikus művét, melynek címe: "Ezzé lett magyar hazátok". Vagy nyolcszáz oldal, de érdemes elolvasni, és mindjárt árnyaltabb, történetibb képed lesz a magyar önbecsülésről és a vonatkozó fogalmakról.