~1 hónapja komoly polémiát folytattunk Szakadáskapcsoló jégverés v. lisztharmat esetén. Miután alkalmam volt megtapasztalni a jégverés kisérőjelenségeit, és akkor ez egyikünknek sem jutott eszébe azt firtatni, ezért közös okulásunkra most a saját esetem kapcsán összefoglalom a tapasztaltakat:

1. A jégverést egy oldalrók kaptuk, ezen az oldalon lévő fürtök lényegesen jobban sérültek.
2. A nagy szél miatt általában ott is van sérülés, ahol normálisan (szélcsendben szemlélve) nem várnánk.
3. A fürtöknek általában a teteje, felső 1/3-a jobban sérült .
4. Nemcsak a fürtök sérültek, hanem a levelek, fürtkacsok és a vesszők is.  A vesszőkön különösen jól látszik, hogy melyik irányból jött a jég, mert a védett oldaluk ép maradt.
5. Teljesen érthetően, azok a tőkék, amelyek a fürtzónában jobban ki voltak levelezve és szabályosan le volt vágva (nyírva) a tetejük jobban sérültek.
6. Szintén teljesen érthető módon, szőlőfajtától függetlenül a sérülés jelenségei általánosak, a fajtákon "némi" sérülésbeli különbség azonban felfedezhető.
7. A förtöket ért mechanikai behatástól függően ütődés, bogyófelhasadás, roncsolódás, kilátszó mag, leszakadt bogyó egyaránt előfordulnak.
8. A sok sérülés, kíváló terepe a gombáknak a bogyókon és szerintem a vesszőkön is (tehát azt is kell védeni).
9. A felrepedt, érettebb bogyókat a méhek, darazsak, bogarak hamarabb megtalálják.
10. Miután sok a sérült vessző, a jövő évi termés is bizonytalan.