Tegnap este Szegeden a Városháza udvarán a Budapesti Vonósok hangversenye Drahos Béla fuvolaművész közremüködésével. C.Ph.E. Bach d-moll fuvolaversenyét (hajól emlékszem), J.S.Bach h-moll szvitjét és A.Dvorák Szerenádját adták elő. A két Bach műben a szólista láthatóan próbálta irányitani, terelni, felrázni a zenekart, nem sok sikerrel. A zenészek belebújva a kottába "játszottak", bár semmi játékosság nem volt az interpretációjukban. Húzták egyöntetűen, pontosan (már ahol nem bakiztak, igaz meg csaka fuvolista lélekjelenléte és rutinja húzta ki Őket a csásvából), de lélektelenül. A fuvolával koncsertáló részeknél (az első hegedűs illetve a cselló) pontosan, de minden invenció nélkül vett részt a "játékban". Na majd a Dvorák-mű, ott nincs szólista, majd ott megmutathatják magukat (sok koncertes tapasztalat, hogy a hangverseny koncertáló darabjánál a zenekar elég ímmel-ámmal játszik, aztán amikor magukra maradnak, kiderül, hogy képes egész jó együttmuzsikálásra is). Hát ezek ott se ragadtak magukkal - továbbra is pontosan húzták, de lélektelenül, unalmasan. Szurkooltam egy kis bakiért, hogy legalább történjen valami, de ezt annál jobban begyakorolták. Egy pontos inditás aztán takkra végighúzták ugyanabban az egy lágéban. Hazafele vezetve én is majdnem megszunnyadtam.
Lehet, hogy jó zenekar ez az együttes (az biztos, hogy nagy rutin, sok gyakorlás van a hátuk mögött), lehet, hogy képessek ennél nagyobb zenei élményt nyújtani, de ez most itt és ekkor nem jött létre. Nem akarom Rolláékhoz hasonlítgatni Őket csak annyit jegyeznék meg, hogy Rolláékat kb 7-8 alkalommal hallottam a legkülönfélébb műsorral játszani, de ilyen unalmas, lélektelen játékot egyiken se tapasztaltam, pedig Ők is vidéki haknin voltak, akárcsak ez a zenekar.
AJ