New Yorkban futótűzként terjedt a hír, hogy a Malév végleg megszünteti a közvetlen Budapest-New York-i járatát, és még a Downtown-ban levő irodáját is bezárja. A Second Avenue-n az volt a vélekedés, hogy a magyar kormány keze van a dologban. Amikor meghallották, hogy a magyar kormánynak semmi köze a Malévhoz, hogy nincs döntő befolyása a Malév döntéseire, azt mondták, az még rosszabb.
Egy magáncég döntéseit nem illik vitatni, hiszen nem a kritikusok, hanem a tulajdonos pénzéről, zsebéről van szó. Ebben az esetben azonban léteznek más szempontok is. Nemcsak arról van szó, hogy a New York-i járaton alig volt hely az év bármely szakában, míg azokon az európai járatokon, amelyekre mostantól a cég figyelme összpontosul, sok esetben csak lézengtek az utasok. Ha a Deltának megéri Budapest és New York között repülni, akkor a Malévnak miért nem? Most a Deltáé lesz az egész piac. Szerintem a Deltára fel se férnek majd a New York-i közvetlen járat utasai.
New York a világ egyik pénzügyi, üzleti, kulturális és politikai központja. Magyarország elemi érdeke, hogy ezer szállal kötődjön ide. Arról nem beszélve, hogy él itt néhány millió magyar, akik gyakran hazajárnak. Sőt, az erdélyi, a felvidéki és az újvidéki magyarok többsége is Budapestről repül. A járatok tele vannak utasokkal a Balkánról, de sokszor távol-keleti országokból is. Az átszállók közül is sokan választották a közeli Budapestet. Azért azoknak az üzletembereknek, politikusoknak, diákoknak, nem beszélve az öregekről, akiknek átszállással kell a tengerentúlra repülniük, a 2-4-5 órás várakozás Európa valamelyik repülőterén nem mindegy. Ez sok kárt okoz mindenkinek. Tavaly főszezonban utaztunk Malévval Görögországba. Félig sem volt az athéni járat.
Márciusban a Malév vezérigazgatója e lapban erősítgette, hogy a Malév továbbra is "magyar nemzeti légitársaság". Ebben az esetben figyelembe kellene vennie, hogy a Malév New York-i járatának fenntartása nemzeti érdek (ha már a magyar kormány az eladáskor elkövette azt a hibát, hogy ilyen alapkövetelményeket nem támasztott az új orosz tulajdonossal szemben). Most szüntetik meg a járatot, amikor a vízumkényszer megszűnik (enyhül), és látogatók, turisták is könnyebben utazhatnak majd Amerikába. Tavaly télen már felfüggesztette tengerentúli járatait a cég, akkor a Malév gépei Ománban és más arab országokban repültek bérben, a magyar légikísérők csadorban szolgálták fel a teát. Biztosan jobban megérte olajsejkeket szállítani Dubaiba, mint magyar egyetemistákat New Yorkba. Úgy tűnik, az üzemanyagár emelése csak kapóra jött a Malév tulajdonosainak, tudnak a New York-i járatnál jobb üzletet is.
De abban biztosak lehetnek, tulajdonosok és magyar kormány is, hogy ezt nem nyelik le a magyar utasok szó nélkül, és az oroszellenesség e döntés után csak nőni fog. Nehéz lesz megállítani az olyan vélekedéseket, hogy az orosz maffia vett magának egy légitársaságot, amit saját céljaira és profitjára használ. Ehhez asszisztálnak a magyarok, ehhez kaptak egy repülőteret is Európa közepén. Első dolguk az volt, hogy Jekatyerinburgba menjen repülő, ahol az egyik leggazdagabb és legkeményebb orosz maffia székel, amely energiával és színesfémekkel kereskedik. Most már van egy légitársaságuk is. Egy pillanat alatt intézték el a jelenlegi magyar kormánynál, hogy konzulátus nyíljon Jekatyerinburgban. Az a látszat, hogy a Malév azért nem repül New Yorkba, mert a jekatyerinburgi keresztapák nem járnak ide, itt túl kemény a rendőrség, félnek az FBI-tól. Készüljenek fel rá, hogy ilyeneket fognak hallani.
A Malév New York-i irodájának bezárása egy nemzeti légitársaság esetében botrány. Ha nem lenne, azon kellene gondolkodniuk, miképpen nyithatnának egyet. Vélhetően, Magyarországnak mostantól mindent meg kell tennie azért, hogy az orosz tulajdonost jobb belátásra bírja, vagy a nemzeti légitársaságot a nemzet céljaira visszaszerezze. Úgy tűnik, az iroda bezárásával ez végleg eldöntött kérdés. Azt nem lehet tudni, hogy erről egyeztettek-e a magyar kormánnyal, és a bezárás a beleegyezésükkel történt, vagy anélkül határoztak így. Egyik lehetséges válasz rosszabb, mint a másik.