"(Ha jól tudom, sehol sem főszak, csak program, és ez igaz az írásra is, kivéve a forgatókönyv-írást (azt miért lehet tanulni? ;))"

Nem rég beszélgettem Márton Gyulával, aki több játékfilmet is írt (pl. Csinibaba, Valami Amerika). Ő mondta, nagy tévedés, hogy a forgatókönyvíráshoz íráskészség kell. A filmet kell ismerni. Ugyanakkor régebben Dobray György rendező azt mondta (mikor fontolgattam, hogy jelentkezek egy forgatókönyvíró suliba), hogy amit tanulni lehet a forgatókönyv írásban, azt ő el tudja mondani. Három sitcom epizód forgatókönyvet írtam neki, ő elégedett volt az eredménnyel. (Igaz, nem nyertünk pályázati pénzt, így nem lett semmi a dologból.)

De tény, hogy ami tanítható, az mindig a technika, a külsőség, és az írásban, műfordításban ez minimális, erre nem érdemes iskolát alapítani.

"És az aprómunka eredményét kin fogják kipróbálni? (Bár, elnézve egyes megjelent fordításokat, van tippem...)"

Ez a kiadók felelőssége lenne. Jobb kiadó próbafordítást kér, és abból kiderül, mit tud az illető. Aki gagyi, nem kerülhet oda. Ha pedig egyszer olyan színvonaltalan fordítást ad ki a kezéből, többé nem kap munkát. A baj, hogy egyre több kiadó az olcsóságra törekedik. Nevek nélkül, de pont most hallottam, hogy egy kiadó újra ki akar adni egy sorozatot, viszont elégedetlenek a régi fordítással. Újra le akarják fordíttatni. Visdzont minderre 20000 forint / ív fizetséget szánnak. Ami önmagában is nevetségesen kis összeg, de ráadásul ha azt vesszük, hogy olyan fordítót keresnek, aki biztos minőségi munkát végez (vagyis az új nem lesz ugyanolyan szar, mint a régi)...

Az ilyen iskoláknak egyetlen igazi haszna lehet: kapcsolati tőkét gyűjteni. A tanárok között nyilván vannak olyanok, akik segíthetnek bekerülni a szakmába, illetve az évfolyamtársak közül többe később a szakmában helyezkednek el, esetleg pozíciókat szereznek.