A program n=500 fele frekvenciaju hullamot ad ossze ami hullamcsomagot alkot.
A hullamhossz 200 tol 250 igy megy az alabbi sor szerint
a=sin((float)(x-5000)*M_PI*2.0/(200.0+(float)i*50/(float)n));


A vegen egy ellenorzes van, ez kiszamolja, hogy ha van egy 200 es 250 hullamhosszu rezgesunk,
akkor mennyi a ket rezges frekvenciajanak kulombsegebol szamolhato hullamhossz.

float c2=100000; =sebesseg, mindegy mennyi
float f1=c2/200; =egyik hatarfrekvencia
float f2=c2/250; =masik
printf("%e %e %e n",f1,f2,f1-f2);
printf("%e n",c2/(f1-f2)); = a frekvenciakulombsegbol adodo hullamhossz

ami 1.00e3 vagyis 1000.
A kepen a vilagoszold osztasok 1000 egysegenkent vannak. Lathato, hogy a modulacio csucsai pont itt vannak.
Ez a foton, a ket palya kozt letezo osszes utvonalon mozgo elektron-hullamcsomag altal sugarzott elektromagneses sikhullamok osszegekent letrejovo hullamcsomag. De alapjaban egy hagyomanyos elektromagneses hullam.

Es hiaba tudom iszugyi, hogy a sikhullamok a valosabbak, azokat merni soha nem fogjuk tudni, hiszen a legtobb helyen kioltjak egymast. A hullamcsomag centrumat viszont barmikor merhetjuk, Tetszik vagy nem, a foton szamunkra a valosag.