Pontosítanom kell, a mi startunk, és leszállásunk teljesen sima volt!

:)

És akkor "üvöltöttem" bele a nagy világba a IX. szimfónia egy kis részletét (Örömóda), és a nemrég oly sokat emlegetett Omega számot "Szállj csak szállj tovább".

És szálltunk is tovább :)

Szabad voltam, mint egy madár!

Ha már akkor ismertem volna Katie Meluát, bizonyára tőle azt énekeltem volna, hogy milyen csodálatos is ez a világ, még akkor is, ha váratlan, éles kanyarokkal teli...

Patrick elnézően mosolygott mögöttem, és örült annak, hogy én mennyire örültem. A leszállóban pedig Barbi fotózott, és akkor nagyon büszke lehetett az édesanyjára, és nagyon boldog volt, hogy ekkora élményben részesíthetett engem!

Örök hála érte!

A Patrick még a neten is hadba szállt valakivel, mert az én biztonságom érdekében egyszer  nem a siklóernyősök helyéről startolt el velem.

Hmm.

Nagyon szép emlék!

Indáról indultam, és itt kötöttem ki.

Elnézést érte.