Ezt nevezem liberalizmusnak igen, liberális létemre... :-)))

Nézzük ezt az adott, tegnapi esetet:

Büntethetőséget kizáró ok a tévedés. A szabálysértési eljárásban az elkövető arra hivatkozott, hogy az ügyészség két esetben is kommunikálta: a tojásdobálás nem más, mint a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulása.
(erről külön megvan a véleményem, az ügyészség miért hoz ilyesmit nyilvánosságra, eleve az AB határozatában sem pont ez szerepel, tojásdobálásról - tehát tettleges becsületsértésről - szót sem ejtenek, hangulatkeltésre alkalmas az egész).
Bírónő ezt elfogadja - vajon miért? jó kis kifogás -, megszüntető végzést hoz büntethetőséget kizáró okból.

A cselekmény eközben sértett jónéhány más jogszabályt is (pl. a gyülekezési törvényt, hogy mást ne mondjak), azzal nem törődünk. Aszerint kártérítési kötelezettség is lenne, azzal sem.

Ki szólhatna rá a bíróságra, hogy legyen szigorúbb az elbírálásnál akkor, amikor aznap még a média is elferdítve közli a tényeket? Most megint mindenki meg van arról győződve, hogy a tojásdobálás nem is társadalomra veszélyes, pedig az.

Minek nevezzem ezt a magatartást, ha nem túlzottan megengedőnek, a cselekmény alanyi oldalát túlságosan figyelembe vevőnek?

Másrészt: nem túlságosan felkészültek a jogszabályaink az ilyen esetekre. Nincs olyan tényállás pl. a tojásdobálásnál (becsületsértéseknél), amely minősített esetként tartalmazná a csoportosan, garázda módon, előre kitervelten, stb. elkövetést.
És miért nincs?