Nagyszerű, gratulálok! Pont azok vannak leginkább amelyeket ebben a korban én is ennyit tettem volna bele. Egy kakukktojást kivéve :-)

 

Manapság persze másképp látom a helysetet, dehát ez életkori sajátosság. Úgy 40 felé érdeklődési körömet átvette a jazz. Én kevesebb alap szólót tudnék összeállítani, de azok viszont mérföldkövek voltak a hammondos zene történetében.

1: Wild Bill Davis, ill. Jackie Davis, akik először hoztak létre Hammond triót és egy komplett bigband-et hanxereltek át Hammondra.

2: Jimmy Smith háromszor. 1956, de videóban Jazz scene 1961. The Champ, ahol a kemény bebop, hard bop átvált orgonatépésre is. Mack The Knife, ahol láthatjuk hogy kell blokkszólózni, Walk On The Wild Side, ahol ballada, féktelen dinamika és egyéb testrész orgonál. Meg 1965 Satisfaction, ami szinte hard rock Hammondon.

3: Booker T Jones 1961-ben a Green Onions-szal elindította a hardrokk Hammondot.

4: Walter Wanderley latinosította a hanxert.

5: Mark Stein: Eleanor Rigby 1967, az első pszichedelikus skizofrén orgonadöngetés.

6: Emerson Rondo, America, 1967. Hogyan "gyilkoljunk" Hammondot progresszív módra? A mai napig ez a védjegye.

7: Jon Lord Hush, Hey Joe, Child In Time, 1968-69: Ebben a három szólóban minden rá jellemző blues, rock, funk, klasszikus, bennfoglaltatik.

8: Jimmy McGriff: 1968, Dig On It. Behozza a kemény funkys orgonavisítást.

9: Brian Auger 1969 a modern kemény jazzrock szikár futamaival.

10: Lonnie Smith 1970 az igazi szikár acid jazz zenéjével: Live At The Mocambique.

11: Jon Lord Lazy, Tokyo, 1972. Így még addig senki nem torzította, ringmodulálta a Jimmy Smith alapú zenét.

12: Eddy Louiss: 1973, Naissance. Franciás, nem amerikai, modern easy jazz.

Utána töröm a fejem, de semmi nem jut az eszembe :-)

13: ráadásként Barbara Dennerlein a sajátos félszintetikus de mégis hammondos komplett zenekari előadásmódjával. ~1990

 

Ezen kívül nagyon sok kíváló művész és mű született, de úgy gondolom a hammondos zene fejlődésének szempontjából ezek a mérföldkövek.