Szerintem van. Amikor megveszik az emberek a hangszernek látszó tárgyakat, azzal

a cimszóval hogy olcsó és tanulni jó lesz, az azt jelenti hogy bekerül egy sarokba és kipipáljuk na ezünk is van. Azt hiszem te emlegetted Antonioni nagyitás cimü filmjét, ami egy "bünügyi történet" keretében olyan kérdéseket tesz fel  hogy van-e egyáltalán "ÉRTELME" AZ ÉLETNEK? Van-e autentikus élet? Kézbe tudja-e venni az EGYÉN A SAJÁT SORSÁT? Mennyire ismerhető meg a világ? Az "Igazság" a "Valóság" felderíthető-e? A szexualitás, az érzelem, az intellektus helye és szerepe a FÉRFI-NŐ VISZONYBAN? "Megválthatjuk-e" a világot, de legalább önmagunkat? És még számos gondolat, az én olvasatomban pl a fotos aki vereszik , küzd a koncerten a törött gitárnyakért az utcán a szemétbe dobja, mert a szemétnek ott a helye.

Tehát szerintem az a hangszer ami otthon téged nem ispirál hogy kezedbe vedd, vagy használd,  azt szerintem gyorsan add tovább .A technika a lényeg amit csak jó hangszeren tudsz elsajátitani , a kocsmában min játszól nem fontos, de erre igazi jó példa egypár Igazi bárzenész ...

Nem hiszek abban a magamutogató zenélésben sem, ahol produkcios szinten török zuzok, felgyujtom stb. a hangszeremet. Nem  hiszem hogy Bach orral és  nem a kezéivel játszott  az orgonáján, vagy Bakfart Bálint foggal pengette volna a lantját mégis egész jó zenészek voltak .....