Csak klasszika-filológiai érdekességképpen...mintegy.
Érdemes összevetni az alábbi 2 szövegtöredéket:
# [A tied a 177-esből - ismeretlen forrásból]
Az Egyiptom elleni izraeli támadás tervezett időpontját a sevres-i találkozó első napján, azaz október 22-én tűzték ki, mégpedig október 29-re. Az ekkor még feltételes időpont megállapításánál az angol és a francia külügyminiszter lépett fel sürgetőleg; ők azt szerették volna, ha az izraeli támadás minél előbb bekövetkezik. Ennek oka az a feltételezés volt, hogy a Szovjetunió el lesz foglalva a magyarországi eseményekkel, hiszen a magyar forradalom kitörését másnapra, október 23-ára igérte a Moszad. Az október 19-én, azaz a néhány nappal korábban kirobbant lengyel válság szintén befolyásolta bizonyos mértékben az időzítést. Mind az angol, mind pedig a francia expedíciós haderőt ekkor már jó ideje készültségben tartották, s ezek várták a politikai döntést az Egyiptom elleni akció megkezdésére; ezt a készültséget pedig már nem lehetett hosszabb ideig fenntartani. A Sevres-i titkos tárgyalások eredményeit összegző jegyzőkönyv aláírására végül október 24-én került sor. Ebben az izraeli támadás napjaként október 29-ét jelölték meg, tehát a magyar forradalom kitörésének és az események kifejlődésének várható csúcspontjára. Egy pontosan kidolgozott forgatókönyv alapján: a felkelés hatására határozták meg előre a szuezi akció időpontját.
# [Békés Csaba: Győzhetett volna-e a magyar forradalom 1956-ban?]
Az első megjelenés helye és ideje ( eszerint - http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/eletrajzok/bekes ):
Győzhetett volna-e a magyar forradalom 1956-ban? Mítoszok, legendák, illúziók. [Could the Hungarian Revoution of 1956 been victorious? Myths, legends, illusions]. Rubicon, 2001 december.
In: Romsics Ignác (szerk.) Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. [Myths, legends and misconceptions on the 20th century history of Hungary.] Osiris kiadó, Budapest, 2002, pp. 339-360
Ma már csak cacheben online:
http://64.233.183.104/search?q=cache:ato7Tlw-dBoJ:www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/mitoszok/bekes.html+Egyiptom+elleni+izraeli+t%C3%A1mad%C3%A1s+tervezett+id%C5%91pontj%C3%A1t+a+sevres&hl=en&ct=clnk&cd=2
A két válság szembetűnő időbeli egybeesése adott alapot korábban olyan – egyébként tudományos hipotézisnek nem teljesen elfogadhatatlan – spekulációknak, melyek szerint az 1956. október 22. és 24. között Sevres-ben megtartott titkos tárgyalásokon a magyarországi felkelés kitörésének híre minden bizonnyal befolyásolta a szuezi akcióra készülő angol, francia és izraeli politikusokat, amikor az Egyiptom elleni támadás időpontjában megegyeztek. Mégpedig olyannyira befolyásolta, őket, hogy – miután megnyugvással konstatálták, hogy a Szovjetunió figyelmét ily módon a kelet-európai események fogják lekötni, – több nappal előre hozták az Egyiptom elleni izraeli támadás eredetileg tervezett időpontját. Ma már tudjuk, hogy ezt a bizonyos időpontot már a sevres-i találkozó első napján, azaz október 22-én kitűzték, mégpedig október 29-re. Az ekkor még feltételes időpont megállapításánál az angol és a francia külügyminiszter lépett fel sürgetőleg; ők azt szerették volna, ha az izraeli támadás minél előbb bekövetkezik. Ennek oka azonban nem az a feltételezés volt, hogy a Szovjetunió el lesz foglalva a magyarországi eseményekkel, ahogyan azt ma is sokan gondolják, hiszen a magyar forradalom kitörése csak másnap, október 23-án következett be. Az október 19-én, azaz a néhány nappal korábban kirobbant lengyel válság viszont valóban befolyásolhatta bizonyos mértékben az időzítést. A sietség igazi és legfontosabb oka azonban kétségtelenül az volt, hogy mind az angol, mind pedig a francia expedíciós haderőt ekkor már jó ideje készültségben tartották, s ezek várták a politikai döntést az Egyiptom elleni akció megkezdésére; ezt a készültséget pedig már nem lehetett hosszabb ideig fenntartani. A Sevres-i titkos tárgyalások eredményeit összegző jegyzőkönyv aláírására végül október 24-én került sor. Ebben az izraeli támadás napjaként változatlanul október 29-ét jelölték meg, tehát a magyar forradalom kitörésének ténye, illetve híre semmit sem változtatott a kidolgozott forgatókönyvön: a felkelés hatására nem hozták előre a szuezi akció időpontját.
Szövegbúvópatak?...a posztmodern intertextualitás a natúr szépirodalom után végre a cionista világösszeesküvés történetírói közt is utat törni látszik magának?... :)
