Még gyerek voltam,amikor megismertem egy kicsi,de igen okos - folyton dohányzó embert,aki megjárta a gulágot.
Kérdeztem,mi a fenéért szijja annyira ezt a büdös izét?

Mesélt: Ő a dicsőséges Don-kanyari hadjáratban fogságba esett derék magyar katona volt,majd 9 évig tartózkodott málenkij-roboton.

Szörnyü és embertelen volt,sokan meghaltak, éhség,flektifusz stb.

Éheztek rendesen,de a szörnyü izü fekete kenyerükért a táboron kivüli jámbor orosz,vagy a fene tudja milyen nép dohányt adott nekik.
Nem érezte jól magát 21 évesen,igy később egy-egy db. kenyerét elcserélte dohányért.

Aki ismer ilyen történetet a német oldali koncentrációs táborok történetében, az jelentkezzen és én veszek egy kalapot és megemelem.

Látod barátom ez a különbség a vágóhid és a szimpla emberi gyalázat között.

Ezért állitom,hogy minden áldozatnak joga van....,de az ebből megélő szarháziaknak semmihez nincs joguk.Aki pedig a szarháziak elméletét magáévá teszi,az bákit és bármit magáévá tesz, a budi tartófáját is,azt hivén,hogy most aztán baromira okosan győzött.