Csak egy hozzászólás - inkább vélemény.

 

Átolvastam, hogy mi az, hogy kettős "vak-teszt". Meg általában a kémiai szerekre vonatkozó kísérletek elveit. (Hogyan kísérletezik ki pl a gyógyszerből, hogy mennyi az annyi, mennyi ami még gyógyszer és mikor lesz méreg a szerből stb)

 

Alapvetően ott a hiba, hogy az orvostudomány Totálisan materiális világképben gondolkodik. Azaz: Anyag van, a többi "nem létezik". Nincs lélek, nincs tudat (vagy van, de megfoghatatlan és nem is lehet kísérletezni vele, mert kicsúszik az ember kezei közül. A tudatot nem igazán lehet méregetni.

 

Ugynakkor tudományos kísérletek vizsgálták a Pygmalion effektust. Érdekes, hogy egyes vélemények szerint a pygmalion effektus létezik, míg mások azt állítják, hogy nem létezik. Hogy lehetséges ez ? Míg az egyik esetben mindig beigazolódott a kísérlet a másik esetben mindig meg lett cáfolva.

 

Hát ez érdekes és elgondolkodtató : ugyanis ilyen kontextusban elképzelhető, hogy a kísérletben résztvevők és a kísérletet végzők hite ill. nem-hite erősen befolyásolta a kísérletek végkimenetelét. Mit bizonyít ez ? Hogy NEM LEHET ebben az esetben a "vak-teszt" elméletet alkalmazni. Egy jobb elmélet kellene. de az még nem született meg. De előbb-utóbb megszületik majd.Mivel aki "nem-hisz" abban, hogy a kísérlet majd működni fog, az márid befolyásolta a végkimenetelét.

 

Ha az anyag mellé bevesszük a tudat-ot is a mérendő kísérletbe, akkor olyan körülményeket teremtünk, amiket a tudomány mai állása szerint lehetetlenség pontosdan megmérni. Pl: azt, hogy kinek mekkora hite van és hogy milyen állapotban van a tudata a kísérlet alatt. Amíg ezeket nem tudjuk tudományosan és reprodukálhatóan megmérni, addig nem lesznek itt ilyen igazolt kísérletek.

 

Még egy dolog a homeo-pátiáról : Állítólag ez EGYÉN-re szól. Nem lehet tömeggyógyszerként beszedni mint az algopirint. Minden egyénnek más és más baja van. (Másra van szüksége a gyógyuláshoz) Ebből kiindulva hogy lehetne úgy szedni szereket, hogy nem vizsgált meg egy képzett homeopata ? Aki egyben képzett orvos is kell, hogy legyen!

 

Én csak annak látom értelmét, hogy az orvosokat (mindegyiket, aki nem sebész, vagy boncol) akik embereket akarnak meggyógyítani olyan továbképzésben is részesíteni kell, ahol az emberre mint a test,lélek,tudat egységére gondolunk és nem, mint puszta anyag-ra. Ebből a szempontból a számomra a homeopátia terjedése üdvözlendő dolog.

 

Az is tetszik, hogy nem a tünet a lényeg, hanem a kiváltó okot kell megkeresni. Ha nem tudjuk, hogy egy tünetnek mi az oka, akkor hogy adhatnánk arra bármilyen szert ? (akár hagyományos gyógyszert is)

 

Persze az orvostudomány nincs könnyű helyzetben. Hisz a betegek egy része szimuláns, vagy hipohonder, a másik fele meg nem őszinte, takargatnia valója van. Így aztán tényleg marad az anyagi világ : az legalább nem hazudik.

 

Csak az a baj, hogy mivel az orvosoknak javarészt csak nyomokban van fogalma a test pontos működéséről (erre a legjobb példa, hogy egy auto-immun betegséggel szemben totálisan tehetetlenek) és inkább csak az egyszerűbb tünetekre vannak jól bevált módszereik, emiatt sose tudhatjuk, hogy ha beveszünk egy gyógyszert, azzal valójában segítünk-e a szervezetünkön, vagy épp ellenkezőleg : pont egy még súlyosabb problémának készítjük elő a talajt. Emiatt szerintem a kémiai szerek is eléggé szerényen hatnak. Mivel, ha nem így lenne, akkor a test védelmi rendszere elvesztené a funkcionalitását és összeomlana.  Ne felejtsük el, hogy amit beveszünk gyógyszereket, azok tulajdonképpen "mérgek". Csak olyan ki smértékben vannak adagolva, hogy a szervezet "megbirkózik" velük. Ha elég sokat beszedünk, akkor akár bele is halhatunk.

 

Fogalmam sincs, hogy a homeo-pátia működik-e vagy nem, de ha lehetne választanom, hogy sima rázogatott vizet szedjek-e vagy valami jó kis kémiailag összekutyult vegyszert, akkor nem vitás, hogy a sima víz mellett döntenék. Attól legalább "nem lesz semmi bajom" :-)