Hú gyöngyvirág, annak a 'nominális stílus'-nak azért utána kellett nézzek, hogy jól értem-e... Aztán ezzel a hozzászólással összeállt a kép, hogy nagyjából jól...:)

A 'könnyű'-nek titulálásban volt némi irónia... Mindenesetre könnyebbnek tűnik haikut írni, mint szonettet... (Ami nekem pl nem megy, ill. sosemis próbáltam.:) De épp ez a 'könnyűség' a megtévesztő benne.
Lehet írkálni olyat, rengeteget, ami tökre olyan, mint a hai, és mégse az...
Mondom ezt úgy, hogy szerintem az enyéimnek 99%-a sem az...:) Vagy az, de gyöngécske, úgyhogy mégse az...;) Azért az egy 1%-ért viszont nem rossz tanulópénz a 99... Ha tisztában vagyok vele, hogy az ott: tanulópénz...:)

Magamban úgy tekintem ezeket a topikokat, hogy igen, itt lehet próbálkozni, megmutatni, megnézni, - tanulni és tanulópénzt fizetni... Persze ez az én tekintetem, attól még mások nézhetik másképp... Lehet ez egyeseknek napló, másoknak kommunikációs fórum, megint másoknak versenypálya vagy alkalom a többiek piszkatúrázására... Embere válogatja, esetenként váltogatja...

A széteső, nyelvtanilag nem mindig stimmelő szövegeket, mint hangulatot, szavakon és szabályokon átívelő (esetleg általam nem mindig érthető) álomszerű összefüggéseket, - el tudom fogadni, legfeljebb, ahogy a magam tákolmányait, úgy ezeket se tartom feltétlen haiknak. De azért még érdekesek, akár szépek vagy elgondolkodtatók lehetnek, akár az emberről, akár hangulatokról, érzésekről sugallnak valamit. Csak... nem kell őket érdemen túl hangsúlyozni.

Számomra ezeknél sokkal jobban zavaróak azok az indulatból, felülkerekedhetnékből, lenézésből, esetleg provokatív szándékból fakadó szövegek, amik meg-megjelennek. Ezek - nekem - jóval kevésbé férnek bele abba a békességbe, elgondolkodásba, ami - minden külső-belső feszültség ellenére - a haiku-írással és olvasással, egyáltalán a műélvezettel kéne járjon.

Végül köszönöm a dícséretet, - bár igazából én nem vagyok olyan elégedett ezzel a szöveggel, - tudom, hogy az az utolsó sor kicsit elválik... talán még keresett is... De találtam rá magamnak indokot:), hogy mégis olyan legyen, amilyen, - és aztán teljes léleknyugalommal besoroltam a 99% közé...:)