Kováts Gábor János Creative Commons License 2008.06.01 0 0 49
Ha megengeditek, akkor csak röviden, a hely szűke miatt:

 

nézz körl egy templomban!

 

A hitet és vallást nem csak ott lehet gyakorolni.

 

semmivel sem jobban kérdés, mint hogy van-e télapó.

 

Azt gondolom ezt a kérdést csak a gyermekek veszik komolyan.

 

kivétel a következetes gondolkodást, és az érett problémamegoldást. ezzel a problémával szembe kell nézni, nem hitbe menekülni.

 

Azt gondolom, legalább annyi hitetlen menekül az alkoholba, és más tudatmódosítóba, mint ahány hívő a hitbe.

Tehát ez nem helyrajzi kérdés.

 

annak, aki szereti a problémákat gyerekes módon feloldani.

 

Még mindig jobb, mint megoldatlan magunk után hagyni. ( Persze, még jobb megoldani és tudni, hogy igazad van. )

 

ez a Pascal's wager nevű érvelés. nem hozott osztatlan sikert, még a hitet védők körében sem. érdemes megnézni, hány sebből vérzik.

Tévedsz. Ez nem Isten érv akar lenni. Nem védem a vallásokat, mivel mindben található hiba.

Pusztán útmutatás. Mivel egyetlen nem tisztázott pont a tudományos világképpen, alapot ad a hitre. Márpedig jelenleg még sok van, és tudvalevőleg nincs remény az összes kérdés tisztázására.

 

P-nek:

 

 

Ha értelmes kérdést teszel fel, akkor lehet azt tudományosan vizsgálni és tudományos választ adni rá.
Douglas Adams talán leghíresebb könyvében is pofára estek a "végső kérdésre" választ keresők, mert ők sem tudták, hogy igazából mi is a végső kérdés, így a válasszal sem tudtak mit kezdeni.
Amikor valaki arra számít, hogy a "végső kérdésekre" valamiféle vallásos kinyilatkoztatásból kap választ, akkor valójában a saját végtelen szellemi tunyaságáról tanúskodik.

 

Általában erről szól a történet a hívők szerint: a hitüket nem lehet tudományosan vizsgálni, mivel az kívül esik azon.

Általában a hívők és a tudomány emberei a Bibliát és annak kinyilatkoztatását tekintik vitaalapnak, azonban magam úgy vagyok hívő, hogy nem állók könyveken.

D. A. történetei pusztán nagyon is antropomorf alapokon állnak, pont mint a tudomány által kritizált vallások.

Valljuk be, minket embereket egyetlen kérdés foglalkoztat: ( még csak nem is az van-e Isten? ) Mi lesz velünk a halálunk után? Azaz van-e valami utána?

Nos, ha valaki azt mondaná, van bizonyítéka erről, azt mind a két fél elítélné. Mivel tudományos alapon nyilván nem vizsgálható, illetve ezt a Biblia nem említi.

 

Az, aki számít valamiféle túlvilági életre (és általában arra szoktak számítani, hogy ott majd minden jobb és könnyebb lesz), annak ez az élet kevesebbet ér.

 

Ennek ellenére nem a vallásos emberek állnak az öngyilkossági listák élén.

 

Ha viszont úgy véli valaki, hogy ez az egyetlen esélye a létezésre és a tapasztalásra, az nem könnyelműsködi el az egyetlen lehetőségét.

 

Vagy éppen ez minden baj okozója, és ez vezetett az általunk ismert világ közeli pusztulásához, amelyet a gyors meggazdagodás eszméje vezérelt.

 

Az öngyilkos merénylők, a gépeltérítők mind hisznek abban, hogy a túlvilágon jutalom várja őket.

 

Nem becsülöm le jónéhány tízezer ember életét.

De a milliók életét követelő háborúkat racionális gazdasági érdekek vezérelték.

 

Kényelemből és ostobaságból azt sem szokták vizsgálni a túlvilági életben bízók, hogy pontosan mit is kell tenniük itt, ebben az életben ahhoz, hogy a következő sorsuk ne legyen rosszabb.

 

Nocsak? Úgy gondolod, hogy befolyással lehet rá?

 

Pascal erősen elcsodálkozott volna, ha kiderül, hogy a túlvilági bíróságon esetleg teljesen másfajta viselkedés számít erénynek, mint ahogy esetleg azt ő képzelte, még ideát.

 

Természetesen nincs a túlvilágon bíróság és más emberi ismereten alapuló összefüggés sem. Sőt nincs is szükség az arról való tudásról, - mivel mind valamiféle spekulációra és ezáltal visszaélésre vezet.

 

Ez persze csak játék, hiszen az így tanakodók a legtöbb esetben visszajutnak a szolipszizmushoz, ami természetesen zsákutca, az mindenesetre világos, hogy a túlvilágban hívés inkább káros, semmint hasznos.

Nem játék az emberi lét értelme.

Legalább annyira káros, mint trópusi melegben a hűtőből egy sört kivenni.

 

Az ateizmus nem vallás, csak egy absztrakt világnézeti elem, sőt, igazából nem is önálló fogalom.
Ráadásul léteznek ateista vallások is, ezért a fenti kijelentésednek tulajdonképpen nincs értelme.

 

Mintha az első mondatod ellene mondana a másodiknak és fordítva.

Lehet, hogy egy fröccsre lenne szükséged?