Szia!

 

Én nem hallottam arról, hogy kengurumódra ugrált volna, azt viszont olvastam, hogy macskaszerűen ügyes állat volt.

Az állatkertekben tartott példányok például még a ketrecek vasrácsaira is felkúsztak.

 

Most következzen néhány különös kriptid Afrikából.

 

Vízileopárd,vízioroszlán, avagy kardfogú tigris.

 

Erről a rejtélyes lényről Angolából és Kongóból érkeztek hírek.A leírások alapján ez a folyókban élő és vízilovakra vadászó , titokzatos lény leginkább a kb. 40000 kipusztultnak vélt kardfogú tigrisre( Homotherium sp.) emlékeztet.Egyes tudósók azt sem tartják kizártnak, hogy e faj utolsó egyedeiről van szó,melyeket a náluk erősebb (?) és jobban alkalmazkodó ragadozók-elsősorban a leopárdok-kiszoritottak eredeti vadászterületükről, s ezért vízi életmódra kényszerültek.

 

Óriáshiéna, leopárdhiéna,vagy foltos oroszlán.

 

Az óriáshiéna azonos lehet azzal a lénnyel,melyet Rhodesia északi részén nsuifisi-nek-leopárdhiénának-ismernek,s amelyet az ott élő bennszülöttek igen ravasz és vérszomjas állatnak tartanak,amely még a tetőkön keresztül is behatol a háziállatok aklába, hogy ott rémületes vérfürdőt rendezzen.

Más kutatók azt állítják,hogy ezek a "foltos oroszlánok" Kenyában élnek.Állítólag ennek az ellentmondásos leírásokból ismert lénynek a létezésére vonatkozóan egészen kézzelfogható bizonyítékok is rendelkezésre állnak: két, foltokkal borított irha, melyek nemrégen kerültek az Angol Természettudományi Múzeum birtokába. Egy biztos:a szakértők ezen teremtmény létezéséről még nem mondták ki a végső szót.

 

Oroszlántigris vagy nunda.

 

Olyan mendemondák is elterjedtek, amelyek egy vérengző, csíkos macskaféléről szólnak.

Közép-Afrika keleti partjának egyik halászfalujában 1920-ban egy rendőrt szörnyen megcsonkítva találtak őrhelyén. Az összemarcangolt halott egy szőrcsomót szorongatott az egyik markában. Ez a szőrcsomó nem oroszláné vagy leopárdé volt, de ezek a nagymacskák amúgy sem fordultak elő azon a vidéken. Egy idő múlva két állítólagos szemtanú jelentkezett, akik azt állították, hogy látták, amint egy "szamár nagyságú,szürke, csíkos macska" vetette rá magát a rendőrre.

A következő hónapokban hasonló szerencsétlenségek sorozata fordult elő a környező falvakban is. Csapdákat állítottak,mérgezett csalétket helyeztek el, s a katonaság átvizsgálta a terepet, de semmiféle eredményt nem értek el.

Egy angol orvos, aki több ilyen összemarcangolt bennszülöttet is kezelt, a következőket írta le akkoriban:Persze a legkönnyebb azt mondani, hogy ez az állat nem létezik: de én, aki sokat utaztam azon a vidéken, amelyet a nunda rémületben tartott, és oly sok embernek nyújtottam segítséget, akiket ez az állat összemarcangolt, nem állíthatom ezt."

Valamikor az ötvenes években felröppent az a hír is, hogy elfogtak egy ilyen "nundát"-t, de ez valószínűleg téves híradás volt, mert azóta sem hallani a titokzatos lényről.

 

Szemadám György:Apokrif állattan. Móra Ferenc könyvkiadó 1991.