egyébként is vegyük észre azt az intellektuális szegénységet, ami az ilyen fajta válogatós gondolatmenetben rejlik. képzeljük el mondjuk, hogy:

 

"x.y. könyve egy igen vastag könyv, amiben van pár jó gondolat, és van egy halom szemét, és az olvasó feladata, hogy szétválogassa a jót a rossztól".

 

a józan értékelés ebben az esetben  nem az, hogy x.y. könyve zseniális, hanem az, hogy rossz, de sok munkával található benne valami jó

 

"x.y. elmélete igen terjengős, és található benne egy pár jó gondolat"

 

megint. ebben az esteben x.y. elmélete nem egy jó elmélet, hanem egy rossz elmélet, igaz, lehet benne egy-két jó ötlet, de ettől még nem jó, és x.y. ettől nem zseni.,

 

vagy

 

"x.y. elmélete általában rosszul működik, de bizonyos esetekben egészen jól eltalálja a valóságot"

 

ebben az esetben az elmélet nem igazolt. egy elmélet akkor igazolt, ha szisztematikusan eltalálja a valóságot, illetve ha előre meg lehet mondani érvényességi körét. ha utólagos "teológiai" válogatás kérdése, akkro az nem egy jó elmélet. az ugyanis nem kunszt.

 

 

nem kunszt egy olyan elméletet alkotni, ami néha véletlenül beletrafál az igazságba, nem kunszt írni egy vastag könyvet, amiben van pár jó mondat. ezek a könyvek, elméletek nem rendkívüliek, szóba sem jöhet, hogy egy ilyen könyv kinyilatkoztatás lkegyen, semmivel nem különb, mint a többi könyv. egy ókori mitológia, ennyi.