Most néztem meg... hát... tartottam tőle, hogy milyen lesz és mennyire viszik el rossz irányba, de azt kell mondjam: beletrafáltak.
És soha nem gondoltam volna, hogy bőgni fogok valaha CTB miatt.
Én ezt a részt úgy éltem meg, hogy House felnőtt.
Eddig tartott a gyerekkora, tele önző, hisztis húzással, de ebben a részben... Gregory House felnőtt. Nem azért, mert meghalt valaki, nem azért, mert érzelmes rész volt, hanem azért, mert kitárulkozott, leszállt a saját poklába, kimondta, amit már rég ki kellett volna mondania: hogy nem akar szenvedni.
Zseniális volt a legvégén a buszos jelenet. House, aki meg akar békélni és Amber, aki már megbékélt.
Wilson miatt megszakadt a szívem, Cuddy-t pedig imádom.
Most értelmesebb megnyilvánulásra nem telik tőlem, mert két perce fejeztem be és még potyognak a könnyeim. De nagyon tetszett.