Shiro: szerencsém volt, mert sose voltam oda az édességért, sőt. De azért eleinte kopogott a szemem. Aztán hozzászoktam, meg nem is mindig tartottam be. De még 150 g-mal is fogytam rendesen :)
Mondjuk nekem jót tett, mert a diéta+fogyás+rendszeres torna eredménye lett a baba a pocakomban :)
De most nem nagyon tudok mit kezdeni a 170 g CH-val :))) Itt szenvedek, hogy mit egyek még össze :)

Ja, és szerintem az embernek kell néha 1-2 "pofon", hogy jobban odafigyeljen magára... Könnyű elmismásolni az odafigyelést :) Szörnyű, hogy annyi mindenre meg mindenkire jut időnk, csak magunkra nem... Vagy nem? :)))

Ezt még elmesélem... A férjem tök jó fej volt. Egyik nap mondtam neki, hogy nem vagyok én kivánós, de hetek óta tökfőzeléket szeretnék enni, de egyszerűen sehol se lehet kapni, szerezzen már. Erre szegény végigjárta az összes boltot, és végül kapott is :) Nekem meg tök lelkiismeret furdalásom volt, hogy meló után még ilyenekkel foglalkozik. És mikor mondtam neki, hogy nem kellett volna, akkor elsorolta, hogy én mennyi mindent teszek értük szó nélkül. Jaj, olyan jól esett :))

p.