Sziasztok!

Megnézegettem a statisztikát. Egyrészt minden elismerésem, elég hálátlan aprómunka az ilyenek összegyűjtése. Ezzel együtt még mindig hiányzik néhány alapvető adat, ami befolyásolhatja a megítélést.

Talán az egyik legfontosabb, hogy felvettek hány százaléka került fizetős és hány százaléka államilag támogatott képzésbe.

A másik, amire később utalok is a fizika kapcsán, érdekes lenne tudni,hogy melyik tárgyból hányan érettségiztek. Persze ez a kötelező tárgyaknál (matek, magyar) nem igazán fontos, de a "kis" tárgyaknál a szám értelmezéséhez hozzá tartozik. Hiszen egyetlen diák jeles vagy kettes érettségije egy tárgyból nem ad okot a lelkesedésre vagy elkeseredésre.

A harmadik, ami nagyon érdekes lehetne, hogy az egyes egyetemekre, főiskolákra (pl. ELTE, Corvinus, SZE) hányan nyertek felvételt. (Nekem erősen hiányzik a felsorolásból a Budapesti Műszaki Egyetem. :-)))

Ismétlem ezek nekem hiányoznak a kép megalkotásához, de így is elég nagy munka lehetett a statisztika elkészítése, minden elismerésem a készítőké.

Az országos átlaggal való összehasonlítás persze egyrészt jogos, másrészt látni kell, hogy ez egy nagyon heterogén iskolaszerkezetet takar. Ha megnézzük pl. a Pisa felmérések adatait kicsit részletesebben, akkor azt látjuk, hogy egészen másként teljesítenek a gimnáziumok, mint a szakközépiskolák. Vannak ismerőseim - többen is -, akik fizetős (alapítványi) gimiben tanítanak, ott a színvonal minden elképzelhető szint alatt van. Az úgynevezett jó gimnáziumokkal viszont ezek az eredmények nem veszik fel a versenyt.

Nekem - nyilván szakmám és alapbeállítottságom miatt is - a matek átlag (2,85) lehangolónak tűnik. E mellett megkapó a nagyon magas fizika átlag, az az érzésem, hogy esetleg nem sok gyerek érettségizett fizikából - persze lehet, hogy tévedek. (Az átlag nekem arra utal, hogy valószínűleg 6 vagy 12 :-)))

Nem világos, hogy az országos átlagból miért hiányzik a földrajz? Az euritmia műás iskolákban is létező érettségi tárgy vagy csak a waldorfban?


Üdv:

halihó