StoryOnline cikk, 2005.05.13. http://www.storyonline.hu/?cid=8142 és

részletek a videó- interjúból: http://video.sanomabp.hu/?video_id=1292
„
Riporter: - Ezt a két embert hogy hoztad össze?
Szervét Tibor: - Telefonon, fölhívott és...
Verebes István: - Az igazság az, hogy Katának tartoztam egy munkával, mert egyszer elkezdtünk dolgozni, és az én döntésem alapján abbahagytuk. Annak a próbafázisnak a tapasztalatai alapján azt gondoltam, hogy Dobó Katának el kell játszania, meg még a továbbiakban is el kell játszania sok-sok-sok szerepet, mert nekem nagyon tetszett, ahogy ő próbált és nagyon tetszett, ahogy ő él a színpadon. Akkor azt gondoltam, hogy kellene melléje egy férfi, amit nagyon nehéz találni a magyar színpadokon, mert lehet asztalt, meg széket, meg szekrényt találni, de férfit azt kevesebbet. És miután már dolgoztam Szervéttel, hogy játszott ő már férfit, gondoltam, hogy még egy férfit el tud játszani.
R.: - Nadrág szerepet.
Szervét Tibor: - Igen, nagyon izgultunk, hogy sikerül-e. Végül is aztán úgy döntöttünk, hogy nadrágban fogom játszani. Eldöntetlen volt egy darabig, de aztán fölvettem a nadrágot, és nadrágszerep lett.
R.: - Mész forgatni Amerikába, valami Banderas filmbe?
Dobó Kata: - Az ide most nem tartozik, meg nem is tudom, hogy mikor.
Verebes István: - Kit érdekel a Banderas, amikor itt van a Szervét! Ki az a Banderas?
Dobó Kata: - Különben pedig a Szervét is forgatni fog, nem is egyet, ő Amerikában, én Spanyolországban, ha minden igaz. Tehát vannak más munkák is, az a lényeg, hogy az egyik nem zárja ki a másikat. Itt ha mi ezt össze tudjuk egyeztetni - reméljük, hogy minél többször össze tudjuk egyeztetni -, akkor fogjuk sokat játszani a jövő évadban is.
R.: - Biztos lubickolsz a szerepben, mert ez nagyon más, mint egy külföldi filmszerep?
Szervét Tibor: - Nem biztos hogy sokban különbözik, mert egy igazi amerikai főszerep tud azért hasonlítani.
Verebes István: - Egyébként az a meggyőződésem, hogy egy nagy amerikai film főszereplője alig várja, hogy egy pinceszínházban játszhasson.
Dobó Kata: - Ez az, amire vágyik az ember, hogy csinálhassa. Pillanatonként kell más-más állapotba kerülnöd. A film az más, ott van egy vágó, machinálni lehet a dolgon. Itt nem lehet hazudni, mert a nézők hallják, meg látják. És akkor most elárultam, hogy az összes filmemben hazudtam eddig, és hála a jó égnek, hogy volt vágó.”