A retket szedd ki, már nem fog ehető lenni. Minél hamarabb, annál jobb. A felszabadult helyre mehet más. A forgács mehet az évelők alá, de a szőlőt nem szokták takarni, bár a szőlőhöz nem igazán értek.

A magokat ha nincs időd néhány óra mulva kivenni, inkább ne áztasd be, mert tényleg befulladnak. Inkább a vetést locsold be jól. A sarkantyúka nekem is úgy járt, mint neked, már második éve. Egy hónapja vetettem, két zacsiból két szál kelt ki. De tavaly is, amikor csak kint félretettem a tálcát, utánna kikelt nagy része. Még jó, hogy nem öntöttem ki. Ha melegebb lesz, biztos lesz sok, amelyik kikel. A cukkíni, uborka magoknak is meleg kell. Melegben kikelnek egy hét alatt.

A akorai zöldségidmik? Mert ha fontosabb a főnövény, akkor ki kell szedni. Vagy ha van elég hely a ssorok közt, akkor oda kell vetni/ültetni a főnövényt, addig az előnövény még nőhet, használható. Mire a főnövény kifejlődne, addigra lekerül, és addig is védi a széltől, kiszáradástól.

A lótrágya tápanyag-összetételében nagyon hasonlít a marhatrágyához. Egymással keverve is komposztálhatók. Ha lótrágyát komposztálunk, minden réteget tapossunk meg a komposztprizma készítésekor, mert a laza szálas halom könnyen kiszáradhat. A komposzt néhány hónap múlva már használható. A lótrágya a hőfejlesztő trágyák közé tartozik, ezért használják trágyatalp formájában melegágyak melegítésére. Lótrágyát a kifejezetten tápanyagigényes növények termesztéséhez használjunk. Lótrágyát használnak a gombakomposzt-készítéshez is.
A lótrágya a kötöttebb termôföldek javításában is jelentôs szerepet töltött be, a juhtrágyával együtt. 10 nm-re 30-40 kg szétrakása ajánlott.
A helyesen kezelt lótrágya nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma nagyobb, mint a szarvasmarhatrágyáé, szervesanyag-tartalma is magasabb 6-8 százalékkal, csupán a mésztartalma kisebb.
Egy példa:
http://nexusegyesulet.shp.hu/hpc/web.php?a=nexusegyesulet&o=v8lIPxrLA8