A Sólyom völgy: húúúzós. :)

A közös leírást majd onlájn összehozzuk.

Röviden tőlem, aztán majd Műhód költőien megfogalmazza.

Aki erre túrára vállalkozik, hacsak nem rendszeres túrázó (vagy nem akar lerokkanni a túra végére), Csingó felől a Tamásfalvit inkább hagyja ki, és a Hernád mentén közelítsen a Fehér patakhoz.
Innen kellemes kis sétaúton doronglétrás ugrabugrával Műhód nyomán tovább a Sokolia dolina bejáratáig.

Kevésbé strapabíró turistáknak is érdemes, az első falétráig egy kb. 15 perces patakmenti szép sétával benéznie a völgybe. Ez az alsó része szerintem a legszebb az egészben (leszámítva a kilátást a létra tetejéről - már aki körül mer nézni róla :) ).

A falétra után igen meredek kaptató visz el A Létráig. Ez egy legalább 10 szakaszból álló létrarendszer, 1-2 doronglétrával kiegészítve (Műhód, Softi kérjük a pontos darabszám, magasság koordinátákat).
Aki tériszonyos, bekötött szemmel másszon fel :)

A létra tetejéről a patak mentén még egy hosszabb, folyamatos emelkedős mászással jutunk ki a völgy kijáratáig.

Az út innen vállalkozókedv, idő és strapabírás függvényében folytatható több irányba is.

Mi a zöld-piros-sárga-kék jelzések kombinációján könnyű sétaúton vágtattunk Klastoriskoba, nehogy a Sucha Belából kitóduló kocaturisták eligyák előlünk a sört :)

Ott egy szusszanásni pihenő, majd a kék jelzésen legurultunk a Fehér patak torkolatához, közben találtunk geoládát is egy fatövébe elrejtve.

Nekem a túra legnehezebb szakaszát a létra előtti kaptató jelentette, majd a kapaszkodás a létrákon. Amúgy különösebb technikai felkészültséget nem igényel, szerintem magasabb vízállás esetén is megjárható.

Ez az út elég hosszú időben is, és a kaptatók miatt nehéz is. Érdemes korán indulni több pihenő beiktatásával. A térképen jelzett idők kényelmes, átlagos tempóval tarthatók, rövidebb pihenőkkel, fotóstoppokal együtt.

Remélem mielőbb meg tudom nézni a képeket :) Azokból a menetidőket is ki tudom puskázni.