Segítsééééég Fórum!

 

Holnap zenekari próba, holnapután főpróba, csütörtöktől szombatig koncertek, én meg csináltam egy kis galibát. Pontosabban rögtön hármat.

 

1. Szétszedtem és megolajoztam a lezlit. Mivel a dob nem jött ki a helyéről sehogy se, ezért felemeltem (a tengely fel-le csúszkál a csapágyban, rendes ez?) és rácsöpögtettem az olajat. Gondos gyerek lévén a motor csapágyainak is adtam egy kis finomgépolajat, ami persze, mikor újra állóhelyzetbe került a cucc, ráfolyt a chorale sebességnél üzemelő motor dörzskerekére. A fém és a gumi pedig szépen pörgött egymáson, a dob meg meg se mozdult.

Egy kis hígítóval sikerült letörölgetni a felesleges olajat, és megmozdult. A 45/perc az már jó sebesség vagy még mindég csúszik?

 

Ami jó hír, hogy megszűnt a nyikorgás :)

 

2. Ami viszont rossz, hogy fogkefével letisztogattam a dob belső felületét, ha már elérhető volt, aztán meg kiporszívóztam. Vigyáztam, hogy ne sértsem meg sehol a cuccot, de mire összeraktam, azt vettem észre, hogy egyharmad hangerőnél már rezonál a leslie. De mocskosul.

 

Mivel a dob az olaj miatt nem forgott még ekkor, meg tudtam nézni, és olybá tűnik, hogy a hangszóróval szemben lévő papír kúp ragasztása lazulhatott ki. Nem látszik ugyan, de megkocogtatva más a hangja a bal oldalon elöl.

 

Ami mókás, hogy ha lenyomom a fellazult oldalt, akkor negyedhangot elhangolódik a cucc, szóval valahogy nagyon finoman kéne visszarögzíteni.

MIT CSINÁLJAK?

 

3. Az utolsó gáz:

épp amikor tisztogattam a dörzskerékről az olajat, egyszer csak pattant és villant egyet valami az erősítő környékén, leginkább egy cső. Gyorsan kikapcsoltam a cuccot, megkerestem a defibrillátort, újraélesztettem magam. Aztán visszakapcsoltam és mindhárom cső világít és minden szól. ez mi lehetett és jelent-e valamit?

 

Elhatároztam, hogy a héten utánajárok és beszerzem a "Játékos elektrotechnika borzoknak és sünöknek" című ismeretterjesztő könyvet. Ha van esetleg jobb is a témakörben, akkor légyszi írjátok meg.

 

Remélem, már nem fárasztalak titeket sokáig a hülye kérdésekkel, de egyszer bele kell rázódnom...

 

Köszi megint

 

Szilárd