Ez már jobb?

"Éppen ezzel a kérdéssel foglalkozik egy könyv, amely nemrég jelent meg a kolozsvári Eikon kiadónál. Onufrie Vinteler kolozsvári kutató munkájának címe


Kezdetben volt az ERDÉLY szó.

Akár a Bibliában. Ez máris azt sugallja, milyen fatális terminusokban merül fel a probléma.Röviden, Onufrie Vinteler azok oldalára áll, akik szerint Erdélyt a románok nevezték el. Előtte azonban bizonyos fokú pátosszal megvizsgálja a többi elnevezési hipotézist. Téved, aki azt hiszi, hogy a tudósok hidegvérűek. Erdély etimológusai mind forróvérű emberek voltak, amennyire ez Vinteler úr könyvéből kiderül.

Vinţeler úr kezdettől fogva elismeri, hogy a név eredete homályos. Egyelőre. Tény azonban, hogy „három évszázada az Erdély név folyton visszatér a szakemberek vitáiban”. Természetesen az érdekelt szakemberek, vagyis a románok, magyarok és szászok körében, akik két hipotézis mentén hadakoznak. Az egyik szerint az Ardeal elnevezés a magyar Erdélyből származik, ami az „erdőn túli vidéket” jelentené.


A hipotézist Humfalvy Pál vetette fel

1870 körül. A másik elmélet szerint az Ardeal névnek indoeurópai gyökere van – az ard–, amely átszűrődött a latin nyelven és még a magyarok Erdélybe érkezése előtt a román nyelv része lett. Ezt a feltevést később – de csak pár évvel az előbbi után – fogalmazta meg egy lipcsei német (J.L. Pi?), majd a nagyszebeni J. Wolff karolta fel.

Azóta a tudósok és a dilettánsok vagy az egyiket, vagy a másikat követték. A baj az, hogy egy szaktekintély, a kolozsvári N. Drăganu a Humfalvy elméletét támogatta a két világháború közötti időszakban. És mivel a tudósok kölcsönösen hitelesítik egymást, sok román történész követte N. Drăganu vonalát. Sőt, néhányan még őt megelőzően is, például Haşdeu, D. Onciul, N. Iorga."