Íme a folytatás:

 

4./ Beleolvastam két Nemzeti Park honlapjába. Statisztikát közöltek a Naturával kapcsolatos kivonási igényekről.

Érdekes: alig van magánigény, viszont ezekhez képest nagyszámú az állami intézmények igénye. Köztük szép számú a természetvédelemmel azonos tárcához tartozó vízügy ilyen irányú igénye.

 

Most persze lehet azt mondani, hogy a magánszemélyek megértették a Natura magasztos céljait, és repsnek a boldogságtól, hogy a földjük belekerült a Natura hatókörébe.

Szerintem viszont egészen egyszerűen arról van szó, hogy a földtulajdonos magánszemélyek nem is tudják, mit is fog jelenteni számukra a Natura. De majd megtudják, ha kiteljesedik!

Az állami intézményeknek viszont volt előzetes tudomásuk a Naturáról, volt is bőven kibokázási kísérlet!

 

Miért van az, hogy a területünkön a magántulajdonú telkek telekkönyvébe bejegyezték a Natura "jogi helyzetét", az állami tulajdonokra visziont nem. Miért ez a diszkrimináció?

 

Példmutatóan miért nem magán kezdi az állam az általa alkotott jognak való alávetést?

Csak nem azért, mert nem akarja elveszíteni egy nagy értékű erdő kivágásából nyerhető bevételét, vagy a kavicskotrás engedélyezésének hozadékát?

Én védjem, és ne zavarjam a gyümölcsöskertemben a dunai halakat, a kotróhajó a Dunán meg zavartalanul dolgozhat, az nem zavarja a vízi élőlényeket. Ugyebár így van?