1. Valamikor réges-régen, még a boldog békeidőkben keletkezett a mondás, mely szerint a törvény nem ismerete nem mentesít (a következmények viselése alól).

2. "A földfelszín nagy hányada magántulajdonban van, akár tetszik ez Neked, akár nem, és a tulajdonos semmiféle bérleti jogviszonyban nem áll az állammmal."
Vehetjük szóhasználati kérdésnek, a bérleti díjat adó néven ismered. Ugyanis milyen alapon szedne adót (meg koncessziós díjat, meg követelné magának a régészeti leleteket, stb.) az állam, ha nem tekintené magáénak a területét? A kisajátítás jogáról nem is beszélve, ami felfogható úgy is, mint a bérleti jogviszony felmondása. Rendes helyen kártalanítással.

3. Tehát háboroghatsz nyugodtan, de amit az Állam elhatározott, azt végrehajthatja. Abban igazad van, hogy az eljárás során lehetne empatikusabb, dehát mindig le van maradva a polgárai igényei mögött.

Font Sándor politikus és ilyen minőségében kötelessége a szakszerűség. Viszont Natura ügyben nem az ő bizottsága kompetens, hanem a Környezetvédelmi. Az alkotmánybírósági határozat alapján született földtörvény-módosítás pedig visszavásárlást ír elő. Csakhát (mint mindig) szegény az eklézsia.

"Droppa György, az Alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Duna Kör ügyvivője" azon valóban virtigli (általam méregzöldnek nevezett) aktivisták közé tartozik, akik leginkább csak kárt okoznak a környezetvédelem ügyének.

Pályázatot írni (vagy íratni) kötelező?