ouzo: " mert minden betűírás (így a magyar rovásírás is) az óhéberből ered. A betűk történetéről könyvet is írtam „A héber betűk misztikája” címmel. Üdvözlettel: R.T."

Jól van na, hogy írt egy könyvet!

De akkor az hogy lehet, hogy az észak spanyol és a dél francia barlangokban írás-jeleket és szám-jeleket találtak, amik idösebbek mint 10.000 év?

És az hogyan lehet hogy Tatárlakán és a Tordosi kutúra cserepein kb 7.000 éves betü-jeleket találtak, amik hasonlítottak a barlagrajzokon találtakra?

És az hogyan lehet hogy a sumérok földjén, Mezopotámiábán, ezelött kb. 5.500 évvel egyiptomban meg ezelött kb 5.000 évvel lényegben kifejlett 'betü'-írás volt, ami betü-jelei mind hasonlítanak egymáshoz és alig volt összesen kb. 40-nél több jel? Tehát valószinüen fonétikuson írtak akkor (mert kb. ennyi hang van a beszédben) és valószinüen agglucináló nyelvet beszélthettek (mert az ilyen nyelvek tünnek a legalkalmasabbnak betük használatára/feltalálására).

Hogy lehet aztán az, hogy a 'magyar rovásírás' betü-jelei ezekre az ösi betü-jelekre emlékeztetnek, és az óhéber írás ennél jóval fiatalabb? A héber a kb 40 ös betü-jelböl csak kb. a felét használja (ugyanúgy nem használja a magánhangzók jelölését mint a 'székely-magyar-hun rovásírás', vagy az egyiptomi írás), Nem úgy kellene ennek lennie, hogy a sokkal fiatalabb óhéber vette át az írását egy nagyon ös ábécéböl?