Én inkább magáról a koncertről írnék néhány gondolatot. Bravó fiúk és lány! Számomra az adatott meg, hogy a Solaris Fusion első és utolsó koncertjét nézhettem végig - ég és föld volt a kettő. A Planetárium-beliről hangot adtam már nemtetszésemnek, és nem is akartam újra látni őket, aztán most úgy gondoltam, mégis. Még mielőtt kiderült volna az est "búcsúkoncertsége". És milyen jól tettem, nyoma sem volt a döcögősségnek, igazán jól éreztem magam, a szomorú bejelentés ellenére is, mert hát a zenekar nem szűnik meg.

És - bár ez eretnek gondolatnak tűnhet itt - lehet, hogy hosszú távon jót is tesz majd nekik, hogy nem mindenki azonnal a "Nagy elődre" asszociál, az új daloknál nem nyomaszthat a "meg kell felelni", és egyéb összehasonlítás. Persze "marketing szempontból" jól jönne a Solaris név, de hát ez van. És ne felejtsük, mi (én) csak az egyik oldal prezentációjából ismerjük (em) a történteket. Az ilyen folytatom-nem folytatom, milyen néven, stb. dologból még senki sem jött ki jól, lehetne pédát hozni százával: perek, sértődések, stb.

De vissza a koncerthez:"Bendegúz" produkciója hab volt a tortán, és most Vali játékával sem volt semmi bajom. Játékával - írom -, mert azt továbbra sem értem, miért nem lehet kicsit mosolyogni, a gesztusokkal is követni a zenét, netán kommunikálni a közönséggel. Káptalan Bandi nagyon jó példa volt erre.

Összegezve, fogok én még Nostradamus koncertre menni, csak legyen. Hál' Istennek azt, hogy ki milyen műsorral lép fel, még nem lehet erőből, vagy zsarolással szabályozni.