Sziasztok,

Ahogy itt olvasom a bölcsi-ovi kálváriát, összeteszem a két kezem, hogy a lakótelepen nincs ilyen gond. A suliba is beiratkoztunk - még nem tudni, ki lesz a tanító(nő), de majdcsak lesz valahogy.

Tényleg mizéria: ha van is hova visszamenned dolgozni, nincs hova rakni a gyereket. Megy a papolás arról, hogy a kétkeresős családban sokkal cédettebbek a gyerekek a szegénységtől, meg hogy a gyes csak bezárja az anyákat a négy fal közé, hiszen már nincs nagycsalád, kell a másfél évesnek a bölcsi a társaság és a megfelelő fejlesztés miatt (hm, ezzel nem igazán értek egyet, de van ilyen álláspont). Ehhez képest csalhat az ember, ha be akar kerülni a csemetével oda, ahova a leglogikusabb a gyereknek járni. Ha egyáltalán van ilyen intézmény.
Tök jó, hogy a települések parcelláznak és ilyen-olyan árom eladják a földjüket - de az ellátási kötelezettségüket nem sietnek teljesíteni. Mert az folyamatosan pénzbe kerül, a teleleladás meg egyszeri bevétel. :-((