- Rendőrkapitányság!
- Ha-ha-halló, jo-jo-jjónapot! Ta-ta-ta-talláltam egy dö-dö-dö-döglött
lllovat...
- És hol találta azt a döglött lovat?
- Hát a P- a P- a Pppp...
- A Petőfi hídnál?
- Nem-nem, hanem a Ppp- a Pppp a Pppp...
- Kérem, erre nem érek rá! - azzal puff lecsapja a rendőr.
Fél percent belül újra megcsörren a telefon.
- Ha-ha-ha-halló! Ta-ta-tatallál-tam egy dö-dö-döglött llovat!
- Na, és hol találta azt a döglött lovat?
- Hát a Ppp a Ppp hát a Pppp...
- A Petőfi hídnál?
- Ne-ne-nem, hanem a Ppp-ppp a Ppp...
- Kérem, erre nekem tényleg nincs időm! - puff, megint lecsapja a
telefont.
Két percen belül újra hívja az ember.
- Ha-ha-ha halló! Jo-jo-jjo-jónapot! Ta-ta-ta tallláltam egy dö-dö-dö
döglött lllovat!
- Rendőr mosolyogva kérdezi:
- Na és hol találta azt a döglött lovat?
- Én ké-ké-kérem a Ppp-Ppp a Pppp...
- A Petőfi hídnál?
- Ne-ne-nem, hanem a-a-a Pppp-Pppp... ..puff, a rendőr szó nélkül
lecsapja.
Gyenge kaján vigyor ül ki arcára, kezdi élvezni a helyzetet. Kezét a
telefonon tartva várja, hogy a dadogós újra hívja. Eltelik egy perc,
kettô, öt, tíz, nem hívja. Rendőrnek kicsit lelkiismeretfurdalása van,
hogy talán túlságosan megbántotta vagy valami.
Fél óra elteltével azonban megcsörren a telefon:
- Ha-ha-ha halló! Jo-jo-jjo-jónapot! Ta-ta-ta tallláltam egy dö-dö-dö
döglött lllovat!
Rendőr ismét mosolygósra veszi a figurát, hogy az ismerős hangot
hallja...
- Na, és hol találta azt a döglött lovat?
- A Ppp- Ppp a Pppp...
- A Petőfi hídnál?
- Nne-ne-ne-nem a q-q-qrva anyádat, de odahúztam!