Viszont figyelembe kell venni, hogy 1848-ban lezajlott a polgári forradalom, így megszületett a magyar nemzeti összetartozás eszméje. Trianon így a magyarlakta területek elvételével egy összetartozó nemzet fiait választotta el.

 

Abban kétségkívül hibás volt a szemlélet, hogy nem tett különbséget magyar etnikum és a magyar állampolgárok között, holott volt egy jókora különbséghalmaz.

 

A magyar honfoglalás óta igazából négy szakaszt különíthetünk el:

 

1. 895 - 1000 (az évszámok persze csak a fontos fordulópontot jelzik, valójában hosszabb átmenetek voltak) a Kárpát-medence mint a Hétmagyar törzsszövetség szállásterülete, ahol az addig itt élők leszármazottai valószínűleg alávetettek lettek

 

2. 1000-1848: a feudális Magyar Királyság, ahol középpontban az uralkodó áll, a nemzetet az őt szolgáló kiváltságosok jelentik (akik a későbbiek során rendekké fejlődnek). Jogállásban nincs különbségtétel az etnikumok között, elsősorban a társadalmi rétegződés, másrészt a vallási hovatartozás játszik fontosabb szerepet

 

3. 1848 - 1918/20: a Magyar Királyság átalakul király országából a magyar nemzet államává, az állampolgári és etnikai nemzettudat összefonódásával. Azonban a lakosságnak egy jelentős része nem a magyar nemzetbe tartozónak tekinti magát, ez egyre több kofliktus forrása.

 

4. Trianon után: Magyarország etnikailag viszonylag homogén nemzetállam. A magyar nemzettudat immár egyértelműen etnokulturális alapú, a határontúli magyar nyelvű lakosokat is a magyar nemzet részének tekintik.