Mint mindenhol, ez is tanárfüggő VSZ.

Egyébként amit megfogalmazol, számomra is kérdőjeles téma, én pártolnám a szaktanárok bevezetését néhány reáltárgyból (pl matekból) már ötödiktől (úgy tudom van olyan w ahol van, máshol nincs, talán kínálat-függő). A lányom jövöre megy suliba (felvették :-)) és kifejezetten örülök, hogy egy természettudományos-alapdiplomájú w-tanítója lesz, mert számomra megnyugtató, hogy neki valszínű  alapból alaposak a reál-pl matekos,  -ismeretei, így annyira nem fog hiányozni  a szaktanár ezekből, ha mégsem lesz addig. Ez nem lett volna döntő szempont egyébként, biztos vagyok benne, hogy minden osztálytanító, bármilyen az alapszakja, megfelelően oktatja az összes tárgyat, de jó és jobb között is van különbség, ahogy bármelyik iskolában (amilyen matektanáraim nekem voltak a rendesben...háát, szerintem ők sem értette amit mondtak...)

Meg azt is gondolom, hogy aki waldorfot választ, az távolról sem akarja bebiztosítani a "menő" egyetemet a gyerekének. Én abból indulok ki, hogy ha a gyereknek van érzéke valamihez, tehetséges és szereti, akkor azt a waldorfban is megtanulja, max kiegészítjük -ha motivált mert érdekli, akkor ez nem lehet neki gond- ami meg úgyse érdekli, azzal minek kínozzák az iskolában-tanuljon belőle annyit amennyit akar, úgyse abba az irányba fog továbbtanulni. Én pont ettől a maximalista szemlélettől szeretném őt megóvni, hogy mindenből maxra kell teljesíteni és csak a 150% az elég jó-ettől szenvedtem én eleget. Hozzáteszem, hogy a lányom egyenlőre abszolút motivált, érdeklődő, ha ilyen marad, akkor ő meg fogja szerezni magának szükséges tudádát. Egy kevésbé motivált gyerekkel nem tudom mennyire mernék ilyen lazás lenni, de talán a szigorúbb iskola az ő esetében sem a legcélravezetőbb megoldás lenne. Hú, nemtudom sikerült e jól megfogalmaznom a kételyeimet és a rájuk adott saját válaszaimat..:-)) Én ezt valahogy így látom.