Szia 9-11!

 

Szerintem már foglalkoztunk a topikon ezzel a témával.

SZVSZ jó helyen tapogatsz, bár én az egyiptomi eredetű papságot kihagynám a buliból.

Az Ószövetségben Isten megnevezésére két különböző név használatos, a Jahwe(h) (YHWH) és az Elohim ('LHM).

Régi feltételezés a kutatók körében, hogy eredetileg talán két különböző népcsoport istenei lehettek. 

Mindkét istennév nagyon érdekes és máig nincs teljesen megfejtve az eredetük, sem nyelvészeti, sem történelmi szempontból.

Az elohim meg azért is érdekes, mert formailag ugyan többes szám, legalábbis a hímnemű főnevek többes számát jelölő -im a végződése, de nyelvtanilag egyes számú főnévnek tekinthető, mivel egyes számú igét vonz.

 

Namost, ha visszamegyünk az időben, a proto-sémik őshazája a kutatások mai állása szerint a Szír-sivatag, ill. az Arab-félsziget északi része lehetett.

A klímaváltozás, ill. a túllegeltetés miatt azonban ez a térség fokozatosan kiszáradt és elsivatagosodott, ezért a proto-sémik a Kr.e. IV. évezredtől kezdve több bevándorlási hullámban beözönlettek a Termékeny Félhold területére, fokozatopsan elsajátítva az ottani magasabb fejlettségű, városiasabb civilizációkat.

 

Több különböző hullámot különítebnek el a kutatók, de ebbe most nem mennék a részleteibe bele, az a lényeg, hogy Palesztína területén az ún. ókánaánita népek a Kr.e. III. évezredben jelentek meg. Ők már sémita nyelvűek voltak és magas szintű városias kultúrát hoztak létre.

A következő nagy hullám az amurrúk voltak, akiket a régebbi törikönyvek amoritáknak neveznek. Harcias sivatagi nomádok voltak, szintén sémita nyelvűek, Palesztínában inkább csak a peremvidékeket sikerült az ellenőrzésük alá vonni, a termékeny alföldeken tovább éltek a kánaánita városállamok.

Az izraeliták ősei a következő nagy hullámmal érkezhettek, amit az arameusokkal vagy arámiakkal lehet fémjelezni.

Az arameus bevándorlási hullám a Kr.e. 1.400-1.100 körül érte el a Termékeny Félholdat.

Időben ez azonosítható a Józsué-féle "honfoglalással".

Folyt. köv.