A Farcry-ban valóban nem lehet akkor menteni, amikor akarunk. Engem inkább az zavart benne, hogy összesen kétféle pálya volt, ha belegondolunk: egy pálmafás-szigetes meg egy wolfenstein-labirintusos. Hozzá a nullához tendáló történeti szál :))) De kétségkívül elég szórakoztató játék (a Crysis-hez hasonlóan), csípőből veri a lövöldözősek legalább háromnegyedét (lövöldözős-mániás lévén végigjátszottam eleget), ez tény. Mindazonáltal véleményem szerint ahhoz kevés, hogy a legjobbak közé bekerüljön. (Már most persze az én személyes legjobbjaimról beszélek, úgy is, mint Half-Life 1-2, Stalker, Fuel of War, etc.) Mondjuk ha 20 kézujjal és számítógép címén atomerőművel lennék megáldva, akkor a Crysis is csuklás nélkül beférne a személyes Hall of Fame-embe, ez is tény.