Nem vagyok vallásos zsidó. És azért maradtam zsidó, mert elveimmel ellenkezett volna, hogy megtagadjam azt, ami rám méretett, és azokat, akiktől származom, és akik oly kegyetlenül megszenvedtek ugyanezért.

 

Ugyanezért nem szabatom át az orrom, ezért nem festem a hajam, nem töltetem fel a hímtagomat stb..

 

És úgy neveltem a gyerekeimet, hogy vállalják fel önmagukat, mert mentálisan ez a "leggazdaságosabb" megoldás. És ne legyenek büszkék semmire sem, amit nem saját erejükből értek el. De ne is szégyeljék azt, ami adatott nekik.

 

Ilyen egyszerű.

 

Ugyanígy vagyok a magyarságommal is. Soha, semmilyen körülmények között nem tagadnám meg, mert ide születtem, apám is, anyám is, nagyapáim is nagyanyáim is (úgy a 7 éves háborúig sikerült visszavezetnem).

 

Adottságom a magyarságom, akkor is, ha egyesek ezt elvitatják tőlem. Sem nem szégyellem, sem büszke nem vagyok rá. Nem tőlem függött, nem én választottam (mint ahogy a zsidóságomat sem).