Senkinek a személyes érzelmei nem írhatók le egészen pontosan és ugyanígy a saját identitásához való viszonya sem. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a világ meganyi hasonló jelenségéhez hasonlóan a nemzeti identitásról, a kínairól, a franciáról és a zsidóról és bármelyikről  tegyünk olyan állításokat, amelyek az előforduló változatok lényegi elemeire vonatkoznak.

Az, hogy valaki származása folytán, mint írod, "egyfajta sorsközösséget érez", az ugye implikálja, hogy az illetrőnek van fogalma azokról, akikkel sorsközösséget érez, a sorsközösség implikálja azt, hogy sorsát, illetve annak személyes vagy történeti vonatkozásait közösnek érzi amazokéval, tehát vannak közös történelmi-kulturális élményeik és kódjaik, és ezt pontosan írja le az etnokulturális jelző.

Az ellnevteésed, teljesen függetlenül attól, hogy egyébként milyen a nemzeti identitásod, pontosan tükrözi azt a zsidó irritációt, amelyről beszéltem, s amely az identitással kapcsolatos bármely individuálison túlmutató  felvetésre vonatkozik.

"Ez csak egy ilyen afféle sorsközösségérzés származási alapon, nem lehet az ilyeneket kategorizálni, azaz, közösséget érzek a zsidókkal, osztom a zsidó sorsot és zsidó származású vagyok, de ne mondjátok, hogy zsidó az identitásom, mert ez csak egy olyan afféle..."