Nem felcserélésről van szó, hanem tisztázásról. Arról, hogy van az állampolgári közösség, amelynek tagjaitól ez a politikai közösség hűséget várhat el, de ugyanakkor létezik egy ettől nem független, mégis elkülönülő magyar etnokulturális közösség, amely részben tágabb (határontúl és diaszpóra), részben szűkebb (nemzetiségek), mint a magyar politikai közösség.

Ebből az következne, hogy a megítélésem szerint még ki nem alakult körvonalú magyar nemzettudat önmagára reflektálva és nem az elkülönülési szándékon keresztül határozná meg önmagát (azaz kikerülne a nemzetfogalomból mindenekelőtt a zsidókkal (pontosabban a zsidók metaforájával) szembeni illetve a szentistváni birodalomhoz képesti önmeghatározás, és a nemzet felismerhetné a maga szubsztanciális sajátosságait, szembenézhetne végre a békeszerződések nyomán kialakult valóságos helyzettel, valóságos határaival, hatókörével, lehetőségeivel, erőforrásaival, szövetségeivel, civil szférája, azaz önmaga állapotával és így tovább. És mindehhez egy szót sem kellene vesztegetnie a zsidókérdésre, ami viszont így leválna a valóban égető és valóban létező etnikai problémáról, a cigánykérdésről (aminek egyébként szerintem - és tegnap Sólyom is ezt mondta, meglepetésemre és tetszett - szintén a nemzettéválás és így az elkülönülésben való együttműködés irányában van egyedül megoldása).

A maqgyarországi zsidók meg számot tudnának vetni, bújkálás ("éppolyan magyar vagyok, de mégse éppolyan, mert hisz zsidó vagyok, a zsidóság vallás, de én zsidó vagyok, bár nem vallásos, te nem mondhatod rám, hogy zsidó vagyok, csak akkor, ha én neked erre külön engedélyt adtam stb., a te etnokulturális szimbólumrendszeredet a magam magyarságból való kitagadásaként értelmezem és tiltakozom ellene stb.") és mindeféle definiáltságtól való irritált menekülés helyett azzal, hogy sajátos etnokulturális közösséget alkotnak, amelynek az érdekköre és kiterjedése jóval nagyobb, mint Magyarország, hogy sajátos, el nem választható, de felismerhető kulturális örökséggel bírnak és ezzel prrhuzamosan nem szólnának bele a magyar etnokulurális közösség nemzettudatába és szimbólumrendszerébe, azon az alapon, hogy az ő magyarságukba az nem fér bele, viszont a politikai közösség teljes jogú tagjaiként nyilvánvalóan az ország ügyeiben hallatnák hangjukat, amely hangban nyilvánvalóvá válna és valószínűleg harmonizálhatóvá az a nem nagyon nagyszámú sajátos politikai-gazdasági érdek, ami a többségi etnokulturális nemzetétől különbözik...

I had a dream...