Érthető, ugyanis:

 

-1; A patron nem az alapanyagba, csak a szifon "légterébe" ereszti ki a gázt, ezért is kell beleeresztés után jól összerázni!

 

-2; A kiszuszogott patront -minden ellenkező "okos tanács" ellenére- SOSEM szabad leszedni a fejről a szifon nyomásmentesítéséig, mert esetleges tömítetlenség esetén a nyomás, és a fölkavarodott töltő anyag a gáztűnél igen drasztikus módon megjelenve komoly zűrzavart, akár balesetet is okozhat!

 

-3; A töltöanyagnak nem a szifonban kell habbá válnia, ellenkezőleg! A folyadékban nyomás alatt csupán elnyelődnie kell a hajtógáznak, /elnyeletés->összerázás/, és az adagoló csövön /spritzer/ keresztül kültéri nyomáson kell fölhabosodnia!

Nem véletlen a betöltés, és a használat közbeni fordíttatási kényszer!!!

 

 

/Egyszerű hiba: 2 l-es szódásszifon, ritkán használva. Gumi kissé kiszáradtan. 1. patron levételénél már sziszeg. HG /házi gazda/ 2-at beletekeri, és le is akarja szedni. Figyelmeztetés ellenére "Mindig így csinálom!" lecsavarja. Először a patron figyelmeztet!, ragaszkodik a fejhez. Erőszakosabb húzómozdulatra durrant egy méreteset, kilő a gazda ujjai közül.

Eredmény:

HG két ujján 1.fokú hidegégés /fagyás/, betört konyhaajtó üveg,  ~2 l szódás vízzel elúsztatott konyha.

Az ünnepi ebéd 15'-es ijedelem után nyögvenyelősen elindul /az arcok fehérebbek, mint a hódamaszt/, végül HG ártatlan beszólására kirobbanó oltári röhögéssel fölszabadultan folytatódik.

 

Másik esetben "rendes" habszifon cselekedett hasonlóan, de "ő" csupán 1-etlen patron segédletével fölküldte a tejszín jórészét félfolyós állapotban a menyezetre, és onnan csorgott ez első pillanatban megdöbbent, onnan a röhögéstől majd bepipiző társaság nyakába.../