Noaaa, Piglet, Zso!

Köszönöm szépen az együttérzést. Persze én sem érzem úgy, hogy béna lenne a gyerek, sőt...
Most már én is sokkal, de sokkal nyugodtabb vagyok. Azért is, mert beszéltem az iskola igazgatónőjével. Szerettem volna tudni, hogy mi az, ami miatt nem sikerült, amit esetleg még fejleszteni kell a gyereken, mert azért az gondolom a másik iskolában is hasznára válhat. Nos, nem az észbeli képességeivel volt gond. Sőt, szerinte értelmileg elsős, másodikos szinten van. A hölgy szerint a gyerek figyelemzavaros. Azt mondta, hogy ne is vigyem sima iskolába, csak iskolaotthonosba, mert a gyerek nem fog helytállni.
Aztán beszéltem az óvónénijével, mert ők anno kifejezetten azt mondták, hogy Boldizsárnak nem való az iskolaotthonos suli. Most is ezt mondta. Meg azt, hogy egyáltalán nem tartják figyelemzavarosnak, csak nem egyszerű a gyerek. Ha megkérdeznek tőle egy egyszerű kérdést, akkor ő nem csak arra válaszol, hanem globálisan gondolkozik, úgy akarja megoldani a problémát. Tehát őt nem lehet úgy tanítani, hogy ez fekete, hanem csak úgy, ha azt is megmondják, hogy miért az. És ez az iskola, mivel az egyik legjobb a kerületben, válogathat, megengedheti magának azt, hogy az úgymond problémás gyerekeket ne vegye fel. Ja, és ezen kívül normális 6 és fél éves, aki ha közönsége van, hát produkálja magát.

Viszont a legjobb hír: Elmeséltem neki, hogy nem vették fel abba az iskolába, mert nem volt hely, viszont mehet a másikba és az milyen klassz lesz. Először elszomorodott egy kicsit, láttam rajta, mert sajnálta, hogy nem fog a barátaival egy iskolába járni. Aztán később meséltem nekik, hogy én miket csináltam iskolás koromban. Vidám történeteket, hogy mennyire szétszórt voltam, meg aztán milyen ügyes lettem, és végül már jókedvűen újságolta, hogy hova fog iskolába járni. :o))))

S.