Sziasztok!

Sajnos kicsit elszöntyömpörödtem. Nem vették fel a gyereket a kiszemelt iskolába. :o((((

Illetve most már nem is vagyok annyira szomorú, mert ezek szerint nincs azon a szinten, amit ők elvárnak. Márpedig szerintem már így is túlteljesít a gyerek, úgyhogy talán túl erős iskolába akartam iratni...

Na ilyen gondolataim vannak. Próbálom csökkenteni vele a kognitív disszonanciát (kedvenc szociálpszichológiai fogalmam és ráadásul az egyetlen is amire még emlékszem :o)))... persze szép magyarral azt is mondhatnám, hogy savanyú a szőlő ;o)

Szóval most gőzerővel arra hajtok, hogy a gyereknek szép és elfogadható legyen az a magyarázat, hogy azért nem oda megyünk, mert mi nem ott lakunk a körzetben és így kívülről nem fért már bele a keretbe. Egy hat és fél évessel mégsem közölhetem, hogy: Béna vótá, nem köllötté!
Már csak azért sem, mert szerintem egyáltalán nem béna, sőt.... a világ legokosabb, legszebb, legaranyosabb, legleglegleglegleg.... gyereke :o))))))))

Ja, és Apa itt ül (BKV szerencsére megoldotta, hogy ne legyek ma egyedül) és segít és támogat és együttérez... a maga teljesen racionális módján. Én hátrafelé néztem, hogy mi lehetett a baj, ő előre, hogy hogyan oldjuk meg, menjünk tovább :o)

s.