Én eddig kétszer szívtam meg emiatt. Az első egy edirol midikeyboard volt, boltban kellemes volt, aztán otthon nagyon rövid időn belül elkeztem utálni. A másik a Tritonom: annak a billentyűzetét sem bírom megszokni. Mindkettővel ugyanaz a gond: rövidebb a klavcsi, mint kéne.
Most ismét masterkeyboard-nézésben vagyok, csak öregszem, nem ugrom bele bármibe rögtön.:) Nagy érdeklődéssel figyelem tehát a szakmai vitát. Az biztos, hogy én csak centivel megyek billentyűzetet nézni innentől, mert könnyen át tudom verni magam.

Megjegyzem, nekem nem kell, hogy orgonához hasonlatos legyen a billentése, de legalább legyen mérete a billentyűknek. Ja, és legjobb, ha öt oktávos, és van rajta egy drawbar-szetnyi csúszka.
(Ahogy néztem, ezen kritériumoknak csak a cme-k felelnek meg jelenleg, aminek nem örülök, mert valahogy nem hiszem, hogy ezek a billentyűzetek tartósak lennének.)

De a legfontosabb a billentyűzet. Csúszka nélkül megvagyok végülis, ha minden kötél szakad.