pontosítanék:

A Kangjür és a Tengjür maga tibeti buddhista kánon, ugyanilyen gyűjtemény, pontosan ugyanezekkel a szövegekkel korábban nem volt (mivel Tibetben állították össze). Ebben sok olyan mű maradt fenn, melyeknek indiai eredetije már régen eltűnt (Indiában ált. pálmalevélre írtak, ami az ottani éghajlaton viszonylag hamar tönkrement).

A Buddha tanítását tehát nem Csoma tette teljessé ezáltal, hanem a tibetiek a 7-8. századtól kezdődő nagy fordítótevékenységek során.

Ráadásul mivel ezen szövegek nagy része mahájána szútra, ezért azon is lehetne vitatkozni, hogy mennyi közük van magához a Buddhához.

Csoma viszont elkészítette az első igazán jól használható tibeti-angol szótárat, valamint a tibeti nyelvtant, megnyitva ezzel egy addig teljesen ismeretlen, titokzatosnak vélt kultúrát a Nyugat számára. Lefordította továbbá a Mahávyutpatti c. terminológiai szótárat (a Tengjur része), amit a 9. sz-ban hoztak létre a szanszkrit szövegek minél pontosabb tibeti fordítására, a terminológia egységesítésére (Csoma fordítása annyit tesz, hogy a szanszkrit és tibeti alakok után odaírja az angol megfelelőt.)

Úttörő volt, zseni, ráadásul úgy élt, mint egy remete.

Azonban a japán bódhiszattvává nyilvánítás és az idelátogató szerzetesek beszéde ellenére nem forog a neve közszájon buddhista szerzetesek között.
Szóval ha a Derce Kőrösiről kérdezné őket, ugyanúgy megbuknának a vizsgán, mint honfitársaink nagy része is (sajnos) :-)