Moldvában elég sok a magyar eredetű helynév, ez is egyszerűen magyarázható történeti tényekkel - Moldvába a középkorban sok magyar telepes költözött. Nemcsak huszita menekültek meg az északi és déli csángók ősei éltek ott, de pl. a városi lakosság többségét is magyarok és németek alkották. De Kiss Lajos az első konkrét adatot 1709-ből adja és úgy mellékesen megjegyzi, hogy "1420 óta adatolt". Na pont ezek a korábbi, cirill átírású román névalakok lennének érdekesek.

:) A német névnek semmi jelentősége nincs, egyszerű átvétel a románból. Ami a két Alföld széli helységet illeti, azok a 18. század óta román többségűek, Köröskisjenőn pláne híres ortodox zsinatot is tartottak 1848-ban. A nevük teljesen normálisan fejlődött a magyarból, az ott élők aligha hallottak a manapság Kisinyov néven futó városról. A probléma nem itt van, hanem 1. keletkezhetett-e törzsnévi eredetű helységnév a Kárpát-medencén kívül, a 14. század környékén? Ez döntő jelentőségű, csakhogy ezt én nem tudom. 2. A román az szóvégi magyar -ő hangot törvényszerűen /ew/-ként, az -ót meg /əw/-ként vette át. De ez egy puha terület, mert sok a keveredés.

Kiss Jenő rendes tag?